Szalonba szorítva – Surik és a nők

  • 2015. április 21.

Snoblesse

Egy férfi, aki minden nőnek meg akar felelni. Ulickaja regényhőse a Rózsavölgyi Szalonban.
false

„Szép dolog a szeretet, de a dicsérő szavakból is megárt a sok, főleg, ha már-már irreális elvárásokat keltenek. Ilyenkor nem árt figyelmeztetni a tisztelőket, hogy nyugi, azért nem olyan nagy dolgok ezek.” A kortárs orosz irodalom legnépszerűbb írónője, Ljudmila Ulickaja intette így rajongóit (a teljes interjú itt), hogy ne várjanak tőle egy Háború és békét (ami már csak azért is jogos, hiszen azt már elírta előle Tolsztoj), ám bármivel is igyekszik lehűteni híveit a szerző, az elvárások így is nagyok. Nagyok akkor is, amikor az írónő egy-egy írása, legyen novella vagy regény, önálló életre kel – így volt ez akkor is, amikor Az orosz falvak asszonyai című novellából a Rövid című előadás született, és akkor is, amikor Ulickaja egyik legnépszerűbb regénye, az Odaadó hívetek, Surik került színpadra. A címszereplő Surikot, vagyis a férfit, aki minden nőnek meg akar felelni, a KoMa Társulatból ismerős (és Török Ferenc új filmjében, a Senki szigetében látható) Mohai Tamás alakítja, míg a nőket, akiknek Surik meg akar felelni, Sipos Vera, Tánczos Adrienn, Balog Judit és Tordai Teri.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.