Éljen a szabadság!

  • 2013. november 4.

Snoblesse

Szatíra az ellenék berezelt vezéréről és a helyére ültetett hasonmásról.
false

A szerelem következményei (2004) óta ismerjük, s csak ámulunk és bámulunk Toni Servillo színészi átváltozóképességén. Nincs olyan év, hogy ne tűnne fel a neve valamelyik nagy nemzetközi filmfesztiválon: játszott detektívet skandináv krimiből készült olasz filmben (A tó leánya), maffia-ügyintézőt Matteo Garrone sokat dicsért opusában (Gomorra), ő volt  Giulio Andreotti Paolo Sorrentino Cannes-i díjas filmjében (Il divo – A megfoghatatlan), s ugyancsak Sorrentinónál alakított nagyot az ugyancsak Cannes-an bemutatott La grande bellezza című moziban. Az Olasz Filmhéten Toni Servillo kettős szerepben brillírozik: nem csak az ellenzék szépen lelécelő vezérét alakítja, de annak ikertestvérét is, aki átveszi a megfutamodott báty helyét és nevét az Éljen a szabadság! című filmben.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.