Éljen a szabadság!

  • 2013. november 4.

Snoblesse

Szatíra az ellenék berezelt vezéréről és a helyére ültetett hasonmásról.
false

A szerelem következményei (2004) óta ismerjük, s csak ámulunk és bámulunk Toni Servillo színészi átváltozóképességén. Nincs olyan év, hogy ne tűnne fel a neve valamelyik nagy nemzetközi filmfesztiválon: játszott detektívet skandináv krimiből készült olasz filmben (A tó leánya), maffia-ügyintézőt Matteo Garrone sokat dicsért opusában (Gomorra), ő volt  Giulio Andreotti Paolo Sorrentino Cannes-i díjas filmjében (Il divo – A megfoghatatlan), s ugyancsak Sorrentinónál alakított nagyot az ugyancsak Cannes-an bemutatott La grande bellezza című moziban. Az Olasz Filmhéten Toni Servillo kettős szerepben brillírozik: nem csak az ellenzék szépen lelécelő vezérét alakítja, de annak ikertestvérét is, aki átveszi a megfutamodott báty helyét és nevét az Éljen a szabadság! című filmben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.