Polgári Hamlet

  • 2017. március 6.

Snoblesse

Polgár Csaba adja Dánia felzaklatott hercegét.
false

„Sokféle politikai színházat látni ma – az alul lévők történeteit, a hatalom birtokosainak ádáz munkálkodását, látni tragédiát, komédiát, pásztorjátékot, komikus pásztorjátékot, hogy Poloniust idézzük a Hamletből. De most már látni azt is, mi jön utána: amikor a pusztításból hátramaradt hullahegyeket valakik majd szemügyre veszik. Amikor mindennek vége, és itt az új erő, az új hatalom. Mert a Hamlet a pusztítás maga és az utána következő dráma egyszerre. Hogy kicsoda Fortinbras, és hogyan ábrázolják az utolsó jelenetben, ugyanúgy politikai kérdés, mint hogy mi történt előtte abban az öt felvonásban.” Így kezdte kritikusunk kritikáját az Örkényben bemutatott Hamletről, mi meg úgy folytatjuk, ahogy azt ilyenkor kell, a szereposztással:

Hamlet, Dánia hercege: Polgár Csaba, Hamlet apjának szelleme: Gálffi László, Claudius: Znamenák István, Gertrud királyné: Für Anikó.

A Hamletet Nádasdy Ádám magyarította és Bagossy László rendezte.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.