Fischer Iván: A Vörös Tehén

  • 2014. június 16.

Snoblesse

Vérvádból opera – a tiszaeszlári per operaváltozata.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Fischer Iván eredetileg Erdély Miklóssal készült operát írni a tiszaeszlári perről. Az ötlettől a megvalósításig 25 év telt el: „Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, megmerevedett, érvekre nem hallgató előítéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházai Veres Tehén fogadóban” – vonja meg az aktuális párhuzamokat a zeneszerző, aki saját bevallása szerint Krúdyt vette alapul, és meg sem kísérelte az objektivitást. „Az opera témája tehát nem  maga a per, hanem az a »lélektani rejtély« (Krúdy), hogy hogyan nyerhették meg a koncepciós per kiforralói maguknak koronatanúul a 13 éves Scharf Móricot.”

Az opera prózai részei idézetek A tiszaeszlári Solymosi Eszter című Krúdy-regényből. A zene egy dal kivételével Fischer saját szerzeménye. A tiszaeszlári per hátteréről Kövér György történésszel készített interjúnkban olvashat részletesen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.