Francia bisztró & narancsos dj

  • 2012. július 31.

Snoblesse

Franciás bisztrókínálat; croissant, baguette plusz dj Minek a Világzenei nagyszínpad melletti Restro bisztróban.


A Világzenei nagyszínpad mellett, a francia kempingnél hamisítatlan francia bisztró nő ki a földből a fesztivál idejére. A Hold francia camembert-ből lesz, a kerítés pedig croissant-ból – a bisztrókultúra találkozik a Sziget-fílinggel, s hogy a találkozás még emlékezetesebb legyen, arról a Magyar Narancs rezidens újságírója és dj-je, Barotányi Zoltán, azaz dj Minek gondoskodik 6-án és 9-én egy-egy laza szettel. A sztenderd 4/4-es tánczenékből és a klasszikus post punk/new wave és elektropop kedvencekből kikevert mineki egyveleget a Csík Zenekar keddi és Emir Kusturica csütörtöki koncertje után vehetik magukhoz gall koktélok társaságban az ínyenc Sziget-látogatók. Buli a többi napon is, DJ Run és DJ Hat társaságában.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.