Francia bisztró & narancsos dj

  • 2012. július 31.

Snoblesse

Franciás bisztrókínálat; croissant, baguette plusz dj Minek a Világzenei nagyszínpad melletti Restro bisztróban.


A Világzenei nagyszínpad mellett, a francia kempingnél hamisítatlan francia bisztró nő ki a földből a fesztivál idejére. A Hold francia camembert-ből lesz, a kerítés pedig croissant-ból – a bisztrókultúra találkozik a Sziget-fílinggel, s hogy a találkozás még emlékezetesebb legyen, arról a Magyar Narancs rezidens újságírója és dj-je, Barotányi Zoltán, azaz dj Minek gondoskodik 6-án és 9-én egy-egy laza szettel. A sztenderd 4/4-es tánczenékből és a klasszikus post punk/new wave és elektropop kedvencekből kikevert mineki egyveleget a Csík Zenekar keddi és Emir Kusturica csütörtöki koncertje után vehetik magukhoz gall koktélok társaságban az ínyenc Sziget-látogatók. Buli a többi napon is, DJ Run és DJ Hat társaságában.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.