Gergye Krisztián Társulat: Marat/Sade

  • 2014. augusztus 21.

Snoblesse

Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában.
false

A magyar kortárs táncszínház Johnny Rottenja: a jávai tánctól indult, és viszonylag rövid idő alatt találta meg a saját stílusát – írtuk Gergye Krisztiánról, a magyar kortárs táncszínház Johnny Rottenjéről – aki nem hiszi, ide kattintson. Ugyanitt (a Kínos című darab kapcsán) a következő kérdést is nekiszegeztük a férfi és női szerepekkel gyakran játszó alkotónak:

Magyar Narancs: Konkrétan élethű péniszt tettél egy lányra. Ez provokáció?

Gergye Krisztián: Nagyon vicces egy ilyen pénisz, ahogy ül a sarokban, a tükör előtt, és várja, hogy sorra kerüljön. Számomra egyáltalán nem provokáció.

Élethű péniszek híján is sok izgalom vár mindazokra, akik megtekintik Peter Weiss darabjának Gergye-féle verzióját, melyben csupa nő (Takács Katalin, Fullajtár Andrea, Egri Márta, Szalontay Tünde, Kerekes Viktória, Tárnok Marica, Lőrinc Katalin, Bodor Johanna,Tóth Evelin, Sipos Viktória, Melkvi Bea és Cserje Zsuzsa) szerepel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.