Gyarmati Fanni naplója

  • 2016. december 6.

Snoblesse

Radnótiné hangja: Hámori Gabriella.
false

Radnóti Miklósné 1935 és 1946 között írt feljegyzéseit korábban csak a költő monográfusa ismerte. A társadalomtörténeti szempontból is érdekes, intim naplót Ferencz Győzőre bízta, hogy halála után megjelentesse. Lássuk, mit mondott Ferencz Győző a Narancsnak:

Magyar Narancs: A napló genderszempontból is érdekes lehet, hiszen ritka részletességgel mutatja be, hogyan élt egy értelmiségi nő a Horthy-korszakban.

Ferencz Győző: Gyarmati Fanni nemzedékéből mint­egy hetven nő jelenik meg a lapokon. Modern nők, akik tornázni és síelni jártak, meztelenül napoztak – és dolgoztak, különféle szakmákat választottak. Az I. világháború után a hagyományosan hierarchikus, patriarchális, feudális és egyre inkább antiszemita társadalomban mégiscsak rengeteg energia szabadult fel azáltal, hogy a nők munkába álltak. Volt köztük költő, író, képzőművész, orvos, pszichológus és persze tanár. Igen sokan foglalkoztak mozdulatművészettel, fotózással, ezek afféle szabad pályák voltak, lehetőséget adtak az önálló alkotómunkára. A politika is érdekelte őket. Általában elkötelezett baloldaliak voltak. Gyarmati Fanni egy helyen elítélően írt barátjukról, Bálint Györgyről, aki meggyőződéses baloldali emberhez méltatlan módon egy háztartási alkalmazottjukkal szemben kihasználta helyzetét, azaz a társadalmi osztálykülönbségeket előnyére fordította. Ez nem tetszett neki.

MN: Radnóti és Gyarmati kapcsolata se nevezhető hagyományosnak. Meglepően nyíltan beszélnek szexről, megcsalásról, gyerekvállalásról.

FGY: Igen, volt köztük – így mondanám – egy szerződés. Feltétlen őszinteséget fogadtak egymásnak. Radnóti nem titkolta diákkori, reichenbergi viszonyát Klementine Tschiedellel, egy 1928-as levelében megírja, hogy megmutatta Gyarmati Fanninak Tinihez írott versciklusát. Aki persze nem lelkesedett érte. Az őszinteséget kétségkívül magas fokon gyakorolták, egymást és önmagukat sem kímélve. Erre Gyarmati Fanni naplójában is számos példa akad.

false

A teljes interjú itt olvasható. Hámori Gabriella Fischer Iván Lakásszínházában adja elő a napló részleteit.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.