Gyarmati Fanni naplója

  • 2016. december 6.

Snoblesse

Radnótiné hangja: Hámori Gabriella.
false

Radnóti Miklósné 1935 és 1946 között írt feljegyzéseit korábban csak a költő monográfusa ismerte. A társadalomtörténeti szempontból is érdekes, intim naplót Ferencz Győzőre bízta, hogy halála után megjelentesse. Lássuk, mit mondott Ferencz Győző a Narancsnak:

Magyar Narancs: A napló genderszempontból is érdekes lehet, hiszen ritka részletességgel mutatja be, hogyan élt egy értelmiségi nő a Horthy-korszakban.

Ferencz Győző: Gyarmati Fanni nemzedékéből mint­egy hetven nő jelenik meg a lapokon. Modern nők, akik tornázni és síelni jártak, meztelenül napoztak – és dolgoztak, különféle szakmákat választottak. Az I. világháború után a hagyományosan hierarchikus, patriarchális, feudális és egyre inkább antiszemita társadalomban mégiscsak rengeteg energia szabadult fel azáltal, hogy a nők munkába álltak. Volt köztük költő, író, képzőművész, orvos, pszichológus és persze tanár. Igen sokan foglalkoztak mozdulatművészettel, fotózással, ezek afféle szabad pályák voltak, lehetőséget adtak az önálló alkotómunkára. A politika is érdekelte őket. Általában elkötelezett baloldaliak voltak. Gyarmati Fanni egy helyen elítélően írt barátjukról, Bálint Györgyről, aki meggyőződéses baloldali emberhez méltatlan módon egy háztartási alkalmazottjukkal szemben kihasználta helyzetét, azaz a társadalmi osztálykülönbségeket előnyére fordította. Ez nem tetszett neki.

MN: Radnóti és Gyarmati kapcsolata se nevezhető hagyományosnak. Meglepően nyíltan beszélnek szexről, megcsalásról, gyerekvállalásról.

FGY: Igen, volt köztük – így mondanám – egy szerződés. Feltétlen őszinteséget fogadtak egymásnak. Radnóti nem titkolta diákkori, reichenbergi viszonyát Klementine Tschiedellel, egy 1928-as levelében megírja, hogy megmutatta Gyarmati Fanninak Tinihez írott versciklusát. Aki persze nem lelkesedett érte. Az őszinteséget kétségkívül magas fokon gyakorolták, egymást és önmagukat sem kímélve. Erre Gyarmati Fanni naplójában is számos példa akad.

false

A teljes interjú itt olvasható. Hámori Gabriella Fischer Iván Lakásszínházában adja elő a napló részleteit.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."