Harminchatok

  • 2016. május 2.

Snoblesse

Egy nem teljesen kóser messiás története kabbalisztikus színházi formában elbeszélve.


André Schwarz-Bart (az Igazak ivadéka szerzője) és Jiří Langer (a Kilenc kapu írója) történeteinek, valamint valós események felhasználásával készült a Harminchatok című kabbalisztikus, zenés színházi játék, melyben egy hagyományos péntek esti szertartás eseményei keverednek egy nem hagyományos színházi előadás fordulataival. A szertartásba ágyazott történet főszereplői egy Lyuta nevű falu messiásváró lakói, akik meg is kapják a maguk – nem teljesen kóser – messiását. A zenészekből, színészekből (pl. Tóth József, Bánki Gergely és a főmunkaidőben drámaírással foglalkozó Kárpáti Péter) és civil résztvevőkből álló alkotóközösség játékában a közönségre is szerep vár – Lyuta lakójává válik minden egyes látogató. Zenészek is lesznek a színen: a darabban elhangzó tradicionális zsidó dalokat és eredeti kompozíciókat Ajtai Péter (nagybőgő), Darvas Kristóf (tangóharmonika) és Vázsonyi János (szaxofon) adja elő.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.