| ||
Remek apropó, hogy a Vígszínház műsorra tűzte Heltai Jenő 1943-ban írt verses vígjátékát, hogy elsüssük legkedvesebb Heltai-aranyköpésünket, vagy hogy méltóképpen fogalmazzunk a pesti humor és a Club kávéház királyához: egy igazán heltais bonmot-t. Amely így hangzik: „Szeretném, ha úgy élhetnék, ahogy élek.” És Heltai nem csak szerelmetes kávéházában, a Club kávéházban élt jól, de a Vígszínházban is, melynek körúti falai közt kezdetben titkárként, később igazgatóként élt úgy, ahogy szeretett. Hogy miként zajlott e heltais élet, arról Elsüllyedt szerzők sorozatunkban olvashatnak bővebben, a Vígszínházban pedig Stohl András Eszenyi Enikő instrukcióit követve lakja be Heltai pesti világát. Azt a Pestet, melyről a szerző így áradozott: „Szeretlek édes Budapestem, / Te pajkos, kis kokott!”
