Junip

  • 2013. április 29.

Snoblesse

A svéd-argentin José González és Junip nevű friss formációja különleges hangulatú estét ígér.


A svéd Junip az érzékeny, akusztikus gitáros balladáiról ismert (néhány éve a Szigeten is fellépett –  interjúnk vele itt) José González vissza-visszatérő produkciója – egy trió, melyben rajta kívül a dobos Elias Araya és a billentyűs (főleg analóg elektromos orgonákat és szintiket kultiváló) Tobias Winterkorn muzsikál. Első EP-jüket még 2005-ben adták ki, Fields című bemutatkozó albumuk három éve jelent meg, most pedig újabb kedvező kritikákkal fogadott nagylemezt adtak ki Junip címen. A trió felvételei természetesen nem ütnek el döntően González nagy sikerű szólólemezeitől, amelyeken orgonák, szintetizátorok, dobok és gitárok alakítják a hangzást az ő különleges orgánuma és nejlonhúros gitárja mellett. A Junip dalai lendületesek, dallamosak és álomszerűek: erősen személyes hangvételűek és ehhez még kellően hangulatosak is. A koncertjein öttagúra bővülő formáció nagyszabású európai turné keretében érkezik hozzánk, amelyen az egy héttel a hajós koncert előtt megjelenő, friss albumot mutatják be. Előttük pedig fellépnek költők, akik új szövegeket írtak neves zenészek ismert dalaihoz, s zenészek, akik megzenésítették neves poéták egy-egy versét: Beck Zoltán (30Y), Kollár-Klemencz Laci (Kistehén), Szűcs Krisztián (HS7), Grecsó Krisztián (író), őket kísérik Takács Marci perkás és Sárközy Zoli zongorista.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.