rés a présen: Kezdő táncosként mik voltak az alapvető elgondolásaid a néptánc szerepével kapcsolatban, mi volt az elérendő cél? Hol látod ma ennek a szakmának a helyét?
Berecz István: Fiúgimnazistaként, amikor a táncot kezdtem, a lányok szoknyája volt minden gondolatom. Mára ez a szoknya bennem a társadalom közérzetjavító fűszerévé nőtte ki magát, egy éneklő és táncoló, boldogabb nemzet víziójával.
rap: Hogyan találkoztál a Fonóval, és milyen programokért vagy ott felelős?
BI: Kamaszkoromtól mulatok ott, s közel sem voltam a biztonsági őrök kedvence. Főként a népzenei programokért felelek.
| ||
rap: Mikor csatlakoztál a Budapest Folk Fest stábhoz, és mit kell tudnunk erről a fesztiválról?
BI: Ez az első Folk Festem, hiszen októbertől vagyok csak a Fonónál. Ez a fesztivál az a rendezvényünk, ahol változatos helyeken és körülmények közt mutatjuk be zenei ízlésvilágunkat a népzenétől a jazzen keresztül a világzenéig. 5 nap, 6 helyszín, közel 30 koncert. Június 10-től 14-ig, Fonó, A38, Rozárium, Hagyományok Háza, budatétényi kastély, valamint a Kobuci is szerepel a helyszíneink között. Felvonultatunk adatközlő mestereket, például a világhírű Csávási Bandát, ahogy a legjobb táncházi zenészeket is, de a legnevesebb világzenészeink közül is válogatunk, itt lesz például Lajkó Félix. És nemzetközi zenei kuriózumok is lesznek, például a gyönyörűen alliteráló cseh csellós csajok, a Tara Fuki is.
rap: Milyen alapon válogattad a népzenei programjait? Az autentikus vagy világzenei programok a dominánsak?
BI: A világzenei programokat főleg kolleginám, Móra Gabriella, és igazgatónk, Horváth László válogatta. A népzenei programok kiválogatása során szemmel szoktam tartani a hitelességet, felkészültséget, valamint, hogy színpadon hogy mutat az adott előadó, azaz alkalmas lehet-e, hogy laikusok is élvezhessék. Nehogy egy szakmai önkielégítés áldozata legyen a nagyérdemű.
rap: Melyek a Budapest Folk Fest kiemelt programjai? Mik a te személyes kedvenceid ezek közül?
BI: Szinte mindegyik programunk kiemelt, hiszen mindegyik különleges a maga nemében. Szívemhez közel áll a szerdai nyitónapi Csávási gála, ahol az egyik legkiemelkedőbb erdélyi zenekar, a világszerte híres Csávási Banda legendás nagy öregjei együtt fognak muzsikálni a népzenei paletta legnagyobb kedvencével, a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekarral. Itt magam is táncolni fogok, ugyanis ez a világbajnok muzsika sutba dobatja velem a szervező objektív háttérbe húzódását arra a pár percre. A csütörtökön a Kobuciban fellépő Eszterlánc két mezőségi falu muzsikáját játssza évek óta. Ez az alázatos és kitartó hozzáállás még a szakmában is kivívja a tiszteletet. S még mielőtt azt hinnénk, hogy ez valami eszelős bigottság, említődjék meg, hogy egy múlt heti fesztiválon nem engedte le őket a közönség a színpadról. De érdemes végignyálazni a programjainkat, hiszen olyan neves előadókkal találkozhat a nagyérdemű, mint Ferenczi Gyuri és a Rackajam, Lajkó Félix és Balázs János, a cseh Tara Fuki, az iráni ütős sztár, Mortazavi, a Muzsikás és lengyel megfelelőjük, a legendás Muzykanci, Dresch Mihály, a Dűvő Zenekar, a Hungarian Folkembassy vagy a szárnyaikat bontogató fiatal tehetségek, mint például a Góbé, a Babra vagy Zsikó Zoltán és Bandája.
rap: Milyen nyári rendezvényeken találkozhatunk még veled?
A Művészetek Völgyében házigazdája leszek a Folkudvarnak, amit a Fonó a Hagyományok Házával és a Kobucival közösen rendez idén, de tanítani fogok például a Sziget Fesztiválon is, a Világfaluban.
rap: Melyik a kedvenc tájegységed, ami a néptáncot-zenét illeti?
BI: Mindegyik hordoz szépséget, valamilyen sajátos ízt, ami a maga nemében páratlan. Talán kedvencem a megigézően rideg-kemény gyimesi csángó zene és tánc, de nem bírnék élni a kalotaszegi táncok vérbő virtuozitása vagy a hajnalik szívszaggató érzései nélkül, s megőrülök az Alföld, főleg a Felső-Tiszavidék duhaj, de elegáns, nyalka-betyár táncaiért, a botolójáért, verbunkjáért, páros táncaiért, énekeiért. Mintha mindegyik tájegység az embernek más énjét szólítaná meg. Általuk az ember többet és többet ismer meg önmagából.
