"Kellett hozzá Orbán Viktor győzelme" - Kari Györgyi színésznő

  • rés a présen
  • 2013. augusztus 23.

Snoblesse

Kari Györgyi Parti Nagy Lajos magyar meséit adja elő Zsámbékon. Interjú a színésznővel.

rés a présen: Nem lehetett rólad hallani az utóbbi tíz évben.

Kari Györgyi: Mióta Halász Péter meghalt, nem játszottam színházban. Nem hívtak játszani, és én nem jelentkeztem egy társulathoz sem. Halász Péterrel 1995-től haláláig minden évben dolgoztunk együtt. Kezdetben meghívott azokba a társulatokba, ahol vendégként rendezett ő is: a Merlinbe, a Katonába, az Új Színházba, és amikor megkapta a Városi Színházat, tagja lettem a társulatának.

false

rap: Honnan jött a visszatérés, a Parti Nagy Lajos Fülkefor című meséiből készített előadás ötlete?

KGY: Nem volt visszatérési szándékom, de több olyan dolog esett velem, amiből egyszer csak összeállt ez az előadás. Kellett hozzá Orbán Viktor 2010-es győzelme és az ő új politikai rendszere, amivel egyik pillanatról a másikra falhoz állította az országot. Most 2013 van, és azóta sem talál rajta senki fogást. Nem voltam rendszeres olvasója az ÉS-nek, de 2011 júliusában kinyitottam a lapot, és rátaláltam Parti Nagy Lajos Magyar mesék c. sorozatára. Megvilágosodtam, ha más nem, ez lesz az, ami majd helyre teszi a dolgokat. Mindezt magyar-székely tájnyelven, apám és anyám nyelvén. 2010-ben halt meg az édesanyám. Az elvesztése feldolgozhatatlan fájdalmat hagyott maga után. A magam vigasztalására kezdtem el a meséket hangosan mondogatni, utánozva az ő palóc tájszólását, a zárt a-kat, hozzátéve apám gyergyószentmiklósi székely hanglejtését, hogy ő se maradjon ki a jóból.

rap: Hogyan született a Magyar mesék című előadás?

KGY: Tavaly augusztusban, László Kiss Dezső festőművész barátom kiállításmegnyitóján elmondtam a Parti-mesékből hármat. Már ott is jelmezben, fiktív népviseletben, matyó fejdísszel. Közben a Hagyományok Házában a magyar népi mesemondás gyakorlatát és technikáját tanultam, hagyományőrző parasztemberektől, élőben. Aztán a Nyitott Műhelyben, Parti Nagy Lajos felolvasóestjén újra elmondtam ezt a három mesét. És mert a mesternek tetszett, a három meséből lett hét.

rap: A szegedi Thealteren bemutatott verzió közreműködőit hol találtad?

KGY: A Hagyományok Házában mesélt nekünk, mesemondó hallgatóknak a kilencvenhét éves pásztor, Pál Pista bácsi. Mikor elfáradt a sok beszédben, felfújta a bőrdudáját, és pihenésképpen játszott rajta. Pont úgy nézett ki, mint az én kondás nagyapám. Hogyne akartam volna, hogy legyen egy dudás mellettem! Pista bácsi helyett persze Szokolay Dongó Balázs, aki kiválasztotta nekem a Rákóczi-nótákat és a '48-as katonadalokat. Ő nemcsak virtuóz népzenész, hanem a népzenei tudományok doktora. Menyecskének párja van a guzsalyasban, akivel reggelig ropja. Egész előadás alatt meg sem mozdulok ugyan, de azért mégis. Így lett Vati Tamásból szabadságharcos huszár, turulszárnyas győztes vezér, aki nem táncol, csak pöffeszkedik.

rap: A szegedi bemutatót hogy fogadta a közönség?

KGY: Az előadás alatt a közönséghez beszélek. A szemükbe nézek, és csak az ő arcukat látom. Ezen az estén minden pillanatban az örömöt és a tetszést láttam az arcukon.

rap: Hol lesz látható még a darab?

KGY: Augusztus 24-én a Zsámbéki Színházi Bázison lesz a következő előadás, aztán szeptembertől a Pepita Ofélia bár fogadja be.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.