rés a présen

Vaksötétben a holokausztról - interjú Keresztény Tamással

  • rés a présen
  • 2013. február 26.

Snoblesse

"Az egyik legnehezebb előadás, amit valaha játszanom kellett" - Keresztény Tamás színészi pályakezdéséről és A dohány utcai seriffről.

rés a présen: Kaposvári színész vagy?

Keresztény Tamás: A Csiky Gergely Színház művészei közül sokan tanítottak, és az osztályfőnököm, Mohácsi János is ott rendezett abban a pár évben, amíg oda jártam, így természetesen van kötődésem. Több színésszel is játszhattam együtt, akik a Csiky tagjai voltak, vagy még most is azok, és az egyetemi éveim alatt a legtöbb előadást a Csikyben láttam, így mindenképpen meghatározó élmény.

rap: Mit hoztál onnan?

KT: Mohácsi Jánostól megtanultam, hogy mennyire személyesen és őszintén kell hozzányúlni egy anyaghoz. Milyen fontos a saját humorom, és hogy nagyon bátran kell belemenni azokba a szituációkba a színpadon, amik az életben a legnehezebbek. Amíg olyan helyen játszhatok, ahol ennek teret engednek, nem nagyon számít más.

rap: Milyen a kapcsolatod a régi osztállyal?

 


KT: Nem telik el úgy három nap, hogy legalább egyikükkel ne találkoznék. A legjobb barátaim, és néhányukkal a zenekarunk, a Bánfalvi Eszter Kvartett (Bekvart) is összeköt, vagy a közös, repertoáron lévő előadásunk. A szívemhez a legközelebb a Mohácsi János rendezte Vízkereszt, avagy elmentek ti a jó... című diploma-előadásunk áll. Maga a próbafolyamat és az előadás nagyon jó volt. Egy hónapig éltünk együtt a Petörke-tónál. Na, ott volt minden. Nagyon szerettem még az ÚjRH című koncertünket. Zságer-Varga Ákos a mai napig a szívén viseli a rockkarrierünket.

 

rap: Elkötelezted magad a diploma után?

KT: Tavaly végeztem, és a HOPPart Társulathoz szerződtem. Nagyon örültem, mikor kiderült, hogy Herczeg Tamás - aki az egyetem alatt látott - dolgozna velem, mert amit ismertem tőlük, az alapján úgy tűnt, hogy hasonlóan gondolkodnak a színházról. Fontos nekem, hogy az előadásaik szerves része a zene, nem is beszélve arról, ahogyan használják az előadásaikban.

rap: Legfrissebb bemutatód A dohány utcai seriff. Már a címe is bizarr. Kik és miről készítették ezt az előadást?

KT: Volt és jelenlegi kaposvári színészhallgatók, kiegészülve felnőtt színészekkel, Kovács Márton zenéjével, Mohácsi János vezetése alatt. A holokauszt a témája. Főleg visszaemlékezésekből áll, és vaksötétben játsszuk. Sok előadást és filmet láttam ebben a témában, de egyik sem tudott olyan közel vinni a témához, mint A dohány utcai seriff próbafolyamata. Ez az a téma, amit nem lehet elcsépelni; mindig aktuális, mert emberek csinálták emberekkel. Ezzel szembe kell néznünk. Az egyik legnehezebb előadás, amit valaha játszanom kellett. 75 perc, mégis nehezebb, mint a több mint négyórás Vízkereszt volt. Nem tudok róla ilyesmit mondani, hogy jó vagy hatásos, és a nézőink sem szoktak tudni. Utána mindig csönd van.

 

rap: Sok friss diplomás elmegy az országból. Te maradsz?

KT: Ide köt a családom és a munkám is, itt kell elérnem valamit. Persze, ha megkapnám Nolantől a gonosz szerepét a Batman és Robinban, azért arra az időre kiköltöznék Hollywoodba.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.