Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Kex és Tea – Szálinger Balázzsal

  • 2013. február 26.

Snoblesse

Kortárs költő keksszel és teával.


Magyar Narancs: Mennyit ér egy vers?

Szálinger Balázs: Attól függ, hol. Mondjuk bruttó nyolcezer forint, és rengeteg papírozás. Ezt én annyira nem bírom, hogy néha azt mondom, inkább előfizető leszek. Van olyan folyóirat, amire már 2013–14-ig elő vagyok fizetve.

Az idézett diskurzus egy 2009-es beszélgetés része (a teljes Narancs-interjú itt olvasható), de hogy azóta felment vagy éppenséggel csökkent-e (+áfa) a versek ára, erre nézve sajnos nincsenek információink. De talán ez is kiderül a Kex és Tea estjén, ezúttal ugyanis Szálinger Balázs költő és drámaíró a felolvasóest főszereplője. Szálinger, aki legutóbb Köztársaság című kötetével szerepelt a Narancs irodalmi sikerlistáján, illusztris sort folytat, hiszen a Kex és Teán Esterházy Pétertől Spiró Györgyön át Parti Nagy Lajosig megfordult már a hazai irodalmi élet színe-java.

Előző cikk a rovatban Vaksötétben a holokausztról - interjú Keresztény Tamással Vaksötétben a holokausztról - interjú Keresztény Tamással
Következő cikk a rovatban Vaksötétben a holokausztról - interjú Keresztény Tamással Vaksötétben a holokausztról - interjú Keresztény Tamással

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

Kritika

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Kritika

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

Kritika

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

Kritika

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Kritika

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

Színház

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

Publicisztika

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.