rés a présen: Hogy jött neked az afrikai zene?
Juhász Márton: A Berklee College of Musicon töltött éveim alatt jöttem rá, hogy ha hitelesen akarok mozogni egy műfajban, akkor annak ismernem kell a kontextusát, kulturális jelentését. Ahogy egyre jobban beleástam magam a dzsessz történetébe, nyilvánvalóvá vált, hogy az afrikai zene ennek egyik legmeghatározóbb pillére. Ezzel párhuzamosan ébredtem rá, hogy kisgyerekként mekkora hatással volt rám az afrikai dobolás. Így végül nemcsak a dzsessz gyökereihez, hanem saját eredeti motivációmhoz is visszatértem.
rap: Milyen afrikai zenéket kedvelsz a leginkább?
JM: Sokat hallgattam a ghánai ewe törzs zenéjét, szenegáli sabar dobolást, mali népi együtteseket, Hugh Tracey népzenei felvételeit, a 70-es évek nyugat-afrikai funkzenéjét és még sorolhatnám. Aktuális kedvencem Bassekou Kouyate I Speak Fula című albuma.
| ||
rap: Miért hoztad létre a Playgroundot?
JM: Az afrikai kultúrában a zenének alapvetően más a jelentése, mint nálunk. Mindig közösségi funkciója van, egy eseményhez kapcsolódik. Emiatt nem létezik absztrakt, a társadalomtól független zenei érték. Míg Nyugaton hajlamosak vagyunk egy zenészt az egyéni játéka, teljesítménye alapján megítélni, Afrikában egy dobosra akkor mondják, hogy jól játszik, hogyha a táncos jól tud rá táncolni, de ugyanez visszafelé is igaz: a táncos akkor táncol jól, ha jól lehet rá dobolni. Ez az egymásrautaltság megegyezik a társadalmon belülivel, azaz a zene minősége meghatározó a közösség életében. Fontos különbség még, hogy nincsen éles határvonal zenész és közönség között. Ha valaki elmegy egy koncertre, arra fog számítani, hogy valahogy részt tud benne venni. Egy szólózongora-koncert, ahol a közönség ülve, csendben figyeli a zenészt, nehezen értelmezhető ebben a kontextusban. Szerettem volna létrehozni egy olyan együttest, ami ezzel a hozzáállással játszik modern, aktuális zenét. Barátaimat, a hazai dzsesszélet élvonalbeli muzsikusait kértem meg, hogy tartsanak velem, így született meg a Playground. 2013 óta a zenekar tagja Ibrahima Cheikh Fall guineai mesterzenész. Fontos elismerés volt számomra, hogy elfogadta a meghívásunkat.
rap: Mikor láthatjuk legközelebb?
JM: November 4-én az Akvárium Klubban mutatjuk be első lemezünket Sena vendégszereplésével. Örülök, hogy nem siettük el ezt a felvételt, úgy érzem, mostanra sok minden letisztult, igazi zenekarrá értünk.
rap: Milyen projektjeid vannak még?
JM: Alan Benzie glasgow-i zongorista triójának, valamint a Bacsó Kristóf által életre hívott Triadnak vagyok állandó tagja. Emellett rendszeresen játszom hazai és külföldi dzsesszfesztiválokon, novemberben például Párizsban a Jazzycolorson, utána pedig a London Jazz Festivalon.
rap: Egyértelmű volt, hogy a menekülteket is segítitek koncertekkel?
JM: Szerintem mi zenekari szinten meglehetősen későn reagáltunk, ezt utólag bánom is. A bajbajutottak iránti szolidaritás nem lehet politikai program kérdése, ezek alapvető értékek, közös érdekünk egy elviselhető, gyűlölet- és kirekesztésmentes társadalom. Volt két eset, amikor a zenekarhoz közel álló – egyébként évek óta itt élő és magyarul beszélő – embereket vertek meg hazafele menet a bőrszínük miatt. Nem akarok ehhez hozzájárulni a passzivitásommal.
