|
King Automatic könnyűzenei hozzáállását jól jellemzi, hogy legutóbb The Not Essential King Automatic címmel jelentetett meg válogatáslemezt; a sok fontoskodó rock'n'roll formációval szemben a szimpatikus francia ezzel is jelezni kívánta, hogy lemeze minden zeneszerető háztartás nem elengedhetetlen tartozéka. A számos zenei irányzatot (rock'n'roll, jamaikai rocksteady, rhythm and blues, bebop, nyugat-afrikai törzsi dobok) két kezével összefogó Automata, ha nem zenél, akkor többnyire a rock'n'roll jövőjén mereng, és a könnyűzenei horizontok tágításán töri a fejét – ha Brooklyn nem is, a zenész horizontja folyamatosan tágul. King Automatic a szövegírásban is esküdt ellensége a kliséknek, mint arról büszke mission statementje is árulkodik: „King Automatic megszabadította a rockot az »I picked up my baby in a '59 De Ville, we tore through the city seeking cheap thrills« jellegű, olcsó szövegektől.” Nem mintha ne lehetne egy '59 De Ville-t szeretni...