Közép-európai Építészeti Filmcsere

  • 2012. június 26.

Snoblesse

Ember kontra lakótelep. Főszerepben a szocialista betonrengeteg.


Ha nagyban nem megy, kezdjük a múltfeldolgozást kicsiben. Például kicsi, s nem egy esetben happy enddel végződő traumákkal, mint például a homo sapiens és a szocialista lakótelepek viszonya. A Közép-európai Építészeti Filmcsere Pozsonyban, Brnóban, Prágában, Krakkóban, Varsóban és Budapesten, azaz szocialista lakótelepekben gazdag városokban készült rövidfilmekből ad válogatást. Lakótelep és lakó kölcsönhatása elevenedik meg e filmekben, az a folyamat, melynek során a lakók saját kezükbe veszik a telepet, s saját képükre formálják azokat. E sokszor emberöltőnyi tusakodást ember és épület közt három alkotás, A fémkapu mögött című varsói, az Identitás című pozsonyi és a Lekerekítés című budapesti lakótelepfilm szemlélteti. A program ingyenes, a filmeket eredeti nyelven, angol felirattal vetítik.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.