VII. Shakespeare Fesztivál

  • 2012. június 26.

Snoblesse

Prospero hétszer. Egymást követik A viharok a Gyulai Várszínházban.


Számos híres Shakespeare-fesztivált jegyez a színháztörténet,a popkultúrába talán leginkább a New York-i Shakespeare in the Park híre szivárgott be – nem is csoda, hiszen a Central Park füvén megrendezett legendás (és ingyenes) előadásokban olyan színészek vettek részt az évek során, mint Meryl Streep, Patrick Stewart vagy Al Pacino. Immár hetedik éve Magyarországnak is van Shakespeare-fesztiválja: a Gyulai Várszínházban zajló fesztivál Al Pacinóval ugyan nem büszkélkedhet, viszont rangos külföldi (és persze hazai) fellépőkkel igen. Rendhagyó módon idén minden A vihar körül forog, Prospero éppúgy megjelenik a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház produkciójában, mint angol, román és dél-koreai társulatok feldolgozásában, táncszínházi, zenés, prózai vagy éppen tudományos keretek között.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.