|
Magyar Narancs: A Kripli Mariban játszol először monodrámát. Mi érintett meg Jászai naplójában?
Lázár Kati: Huszonhét évesen vettem meg a könyvet, de csak három évvel ezelőtt olvastam el rendesen. Nem bírtam letenni. Éreztem, hogy stimmel rám a fájdalom, az alapszenvedés, ami nagyon sok színésznek a sajátja, amiből színészkedünk. Az is érdekelt, hogy mi van az ismertség, a híresség mögött, a hozott dolgok a családból, az ősöktől, akár hetedíziglen. Mindenkinek megvan a hozott „terhe”, ami motoszkál benne. Nem is kell nagyon tipródnunk a színpadon, csak késszé kell tenni a testünket, az agyunkat, a lelkünket a befogadásra.
A teljes interjú itt olvasható.