Led Zeppelin Live From London

  • 2012. október 9.

Snoblesse

A 2007-es Led Zeppelin-koncert a Corvin moziban.


Nem kevesebb, mint 20 millió online jegyigénylést regisztráltak a Led Zeppelin egyszeri (és alighanem megismételhetetlen), 2007-es londoni koncertjére, mellyel a zenekar azonmód be is került a Guinness Rekordok Könyvébe, ahol egyébként már korábban is megfordultak, mint a világ leghangosabb bandája cím büszke birtokosai. Bár szó volt róla, hogy a zenekar együtt marad, ám erre minden híresztelés ellenére nem került sor, ez év szeptemberében viszont az együttes tagjai újra színpadra álltak – igaz, ezúttal csak egy mozi színpadára; a londoni Odeon West Endben megtartott koncertfilm-bemutató alkalmával válaszoltak a sajtó kérdéseire. A 2007-es koncertről készült, több mint kétórás film a londoni West End után a budapesti Corvin moziban is látható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.