Lefitymálva

  • 2013. március 11.

Snoblesse

A „zsidó vs. nem zsidó” diskurzus ördögi körei a Gólem Színházban.


„Színházban én még annyit nem nevettem, mint a Gólem Színház előadásának első »felvonásán«, amelyben Vinnai András drámaíró a groteszkig sarkítva, mégis nagyon pontosan ábrázolja, milyen az, amikor az ember a belülről fakadó tisztességet feltétlen politikai korrektséggel akarja pótolni, folyamatosan falnak ütközve a bonyolult szabályrendszer útvesztőjében. Tilos kimondani, hogy zsidó, a cigánynak tilos a származására utalni, és jobb be se menni egy török étkezdébe...” – írta kritikusunk a Lefitymálva című darabról. A sok nevetés alighanem annak köszönhető, hogy a darab készítői állták a szavukat, hiszen azt ígérték: A-tól Z-ig végigveszik és A-tól Z-ig kinevetik a zsidósággal kapcsolatos előítéleteket. A negatívakat éppúgy, mint a pozitívakat. Íme egy darab, amely mindenki tyúkszemére rálép; éppúgy nevet az antiszemiták, mint a zsidók rögeszméin. Egy darab, amely egyszerre kritikus és önkritikus. Egy darab, melynek célja, hogy a zsidósággal kapcsolatos diskurzus kimozduljon a megszokott medréből. Egy darab, amelynek szerzője Vinnai András, rendezője Borgula András, szereplői pedig Nagy Mari, Bánki Gergely, Schmied Zoltán, Stefanovics Angéla és Tamási Zoltán.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.