Lefitymálva

  • 2013. március 11.

Snoblesse

A „zsidó vs. nem zsidó” diskurzus ördögi körei a Gólem Színházban.


„Színházban én még annyit nem nevettem, mint a Gólem Színház előadásának első »felvonásán«, amelyben Vinnai András drámaíró a groteszkig sarkítva, mégis nagyon pontosan ábrázolja, milyen az, amikor az ember a belülről fakadó tisztességet feltétlen politikai korrektséggel akarja pótolni, folyamatosan falnak ütközve a bonyolult szabályrendszer útvesztőjében. Tilos kimondani, hogy zsidó, a cigánynak tilos a származására utalni, és jobb be se menni egy török étkezdébe...” – írta kritikusunk a Lefitymálva című darabról. A sok nevetés alighanem annak köszönhető, hogy a darab készítői állták a szavukat, hiszen azt ígérték: A-tól Z-ig végigveszik és A-tól Z-ig kinevetik a zsidósággal kapcsolatos előítéleteket. A negatívakat éppúgy, mint a pozitívakat. Íme egy darab, amely mindenki tyúkszemére rálép; éppúgy nevet az antiszemiták, mint a zsidók rögeszméin. Egy darab, amely egyszerre kritikus és önkritikus. Egy darab, melynek célja, hogy a zsidósággal kapcsolatos diskurzus kimozduljon a megszokott medréből. Egy darab, amelynek szerzője Vinnai András, rendezője Borgula András, szereplői pedig Nagy Mari, Bánki Gergely, Schmied Zoltán, Stefanovics Angéla és Tamási Zoltán.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.