Polish Jazz for Budapest

  • 2013. november 7.

Snoblesse

Lengyel jazzfesztivál – 3 nap, 19 előadó, 6 koncert.
Anna Maria Jopek

Anna Maria Jopek

 

Meglehet, a „magyar, lengyel két jó barát” elcsépelt rigmus, s hol a magyar, hol a lengyel fél cáfolja, hogy ilyesmi létezne, de a jazz (amely, akárcsak a rock and roll, nem egy tánc) azért is jó, hogy az ilyen ki tudja honnan vett mondásokat megerősítse. Mert a jazzre lefordítva ilyen barátság igenis létezik – a kételkedőknek (és minden jazzszerető honpolgárnak) ajánljuk figyelmébe a budapesti Lengyel Intézet és a Budapest Music Center közös dzsemboriját, a  november 7–9. között dúló lengyel jazzfesztivált. A Polish Jazz for Budapest 2013 című rendezvényen fellép az Artur Dutkiewicz Trio, a Maciej Fortuna Trio, a Piotr Lemańczyk Trio, a DuoDram (Jaskułke–Wyleżoł-zongoraduó), a Piotr Wojtasik Quartet Tóth Viktorral és Hodek Dáviddal, valamint Anna Maria Jopek, az egyik legnagyobb lengyel sztárénekesnő, aki Pat Methenytől Youssou N’Dourig, Bobby McFerrintől Nigel Kennedyig szinte mindenkivel fellépett már, aki csak számít a műfajban és azon túl is.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.