Az izraeli titkosszolgálatról - másképp

  • 2013. november 7.

Snoblesse

Játékfilmek, dokumentumfilmek és kísérleti kisfilmek a Zsidó Filmfesztiválon. Gábor Mónival, a ZsiFi projektvezetőjével beszélgettünk.

rés a présen: Hány filmet láthatunk november 7. és 10. között a Zsidó Filmfesztiválon?

Gábor Móni: A tavalyi első fesztiválhoz képest szinte megdupláztuk a kínálatot. Idén 17 játékfilmet, 8 dokumentumfilmet és 10 kísérleti kisfilmet vetítünk. A filmeket a világ minden tájáról válogattuk, lesznek francia, német, lengyel, orosz, izraeli, brazil, amerikai és magyar alkotások is.

rap: Ki válogatott?

GM: Garancsi Ágnes és Csörgits Hunor filmbeszerzők, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház vezetője, és Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője. Fontos a ZSiFi számára, hogy a lehető legszélesebbre tárjuk a kapukat. Olyan dolgokat kerestünk, amik egyrészt zsidó tematikájúak, olyan történetet, sorsokat mesélnek el, melyeknek zsidók az alanyai. Másrészt olyan filmek is a látókörünkbe kerültek, ahol maga az alkotó zsidó, így lett az idei fesztivál része a Garas Dezső életművéből 8 filmet bemutató retrospektív vetítés, melynek keretében olyan örökzöldeket láthat a közönség, mint a Legényanya, a Régi idők focija, a Szamárköhögés vagy a Ripacsok.

false

rap: Hogyan lettél te a fesztivál projektvezetője?

GM: A Zsidó Filmfesztivál ötlete Fritz Zsuzsáé, a Bálint Ház igazgatójáé. Az ötletet megosztotta velem, izgalmasnak találtam, és elkezdtem rajta gondolkozni, hogy is lehetne megvalósítani, aztán a Judafest csapatával nekiálltunk részletesen kidolgozni a projektet. A film mint nézőt mindig érdekelt. A Keménykalap és krumpliorron nőttem fel. Én vagyok az átlagnéző, nem értek a filmművészethez, így talán a szakértőknél jobban látom, mit néznek szívesen az emberek.

rap: Mit kell tudnunk a rövidfilmpályázatról?

GM: A kisfilmpályázatot a tavalyi évben "Nyomokban zsidót tartalmaz" címmel hirdettük meg, és bár beérkezett 10-12 pályázat, a zsűri végül nem osztott ki első díjat. Idén ebben is nagyot fejlődtünk, egy gyümölcsöző együttműködés keretében a Daazo, European Short Film Centre webes felületén bonyolítjuk a pályázatot, ami - kapcsolódva a Garas-retrospektívhez is - a "Kell egy csapat!" mottót kapta. A Daazón keresztül nagyon sok helyre eljutott a felhívásunk, nemzetközivé szélesedett a kisfilmpályázat. Az október 31-ig nevezett filmekből Till Attila, Szabó Simon és Mocanu Attila választja ki a nyertest, aki kiutazhat a 2014-es londoni UK Jewish Film Festivalra, ahol a filmjét is levetítik.

rap: Lesznek-e kísérőprogramok?

GM: A helyszín a KINO Café, ahova igazi fesztiválhangulatot szeretnénk varázsolni. Lesz Garas Dezső-kiállítás, minden este a 7 órás vetítés előtt különleges utcai performansz várja a nézőket a mozi előtt, és az Együtt nevetünk, együtt nevelünk (kampány az integrált nevelésért, oktatásért) is tart nyílt beszélgetést.A ZsiFi egyfajta kísérőjeként ugyanezen a négy napon a Kultlipótváros rendezvény programjai is zajlanak, további ízelítő a zsidó kultúrából, gasztronómiából, lesznek könyvbemutatók, gyerekprogramok, és egy fantasztikus koncert is. Gájer Bálint, Lombos Elmarci és a Juhász Attila Jazz Quartet zenél a Manhattan, A nagy Lebowski, a Ripacsok, Az életvonat, a Szex és New York és az OSS-117 - A riói küldetés című filmek részleteire a Budapest Jazz Clubban.

rap: Mik a kedvenc filmjeid az idén?

GM: A Gatekeepers nagyon izgalmas, olyan megközelítéssel beszél az izraeli titkosszolgálatról, ahogy eddig nem láthattuk. Örülök az animációs A rabbi macskájának is, mert a családi filmek, az együtt mozizás nagy élmény, és nekem, két kamasz gyerek anyukájának most kicsit nosztalgikus is. A legnagyobb öröm mégis a Garas-retrospektív. Mindegyik filmet láttam, nagyobbik részüket többször is, és vannak köztük olyanok, amiket kívülről tudok, de egyiket sem láttam még moziban, vászonra vetítve, eredeti kópiáról. Alig várom, hogy most így láthassam.

rap: Kinek ajánlanád a fesztivált?

GM: Annak, aki szeret jó társaságban jó filmeket nézni. Garantáltan meglesz mindkettő.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.