Az izraeli titkosszolgálatról - másképp

  • 2013. november 7.

Snoblesse

Játékfilmek, dokumentumfilmek és kísérleti kisfilmek a Zsidó Filmfesztiválon. Gábor Mónival, a ZsiFi projektvezetőjével beszélgettünk.

rés a présen: Hány filmet láthatunk november 7. és 10. között a Zsidó Filmfesztiválon?

Gábor Móni: A tavalyi első fesztiválhoz képest szinte megdupláztuk a kínálatot. Idén 17 játékfilmet, 8 dokumentumfilmet és 10 kísérleti kisfilmet vetítünk. A filmeket a világ minden tájáról válogattuk, lesznek francia, német, lengyel, orosz, izraeli, brazil, amerikai és magyar alkotások is.

rap: Ki válogatott?

GM: Garancsi Ágnes és Csörgits Hunor filmbeszerzők, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház vezetője, és Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője. Fontos a ZSiFi számára, hogy a lehető legszélesebbre tárjuk a kapukat. Olyan dolgokat kerestünk, amik egyrészt zsidó tematikájúak, olyan történetet, sorsokat mesélnek el, melyeknek zsidók az alanyai. Másrészt olyan filmek is a látókörünkbe kerültek, ahol maga az alkotó zsidó, így lett az idei fesztivál része a Garas Dezső életművéből 8 filmet bemutató retrospektív vetítés, melynek keretében olyan örökzöldeket láthat a közönség, mint a Legényanya, a Régi idők focija, a Szamárköhögés vagy a Ripacsok.

false

rap: Hogyan lettél te a fesztivál projektvezetője?

GM: A Zsidó Filmfesztivál ötlete Fritz Zsuzsáé, a Bálint Ház igazgatójáé. Az ötletet megosztotta velem, izgalmasnak találtam, és elkezdtem rajta gondolkozni, hogy is lehetne megvalósítani, aztán a Judafest csapatával nekiálltunk részletesen kidolgozni a projektet. A film mint nézőt mindig érdekelt. A Keménykalap és krumpliorron nőttem fel. Én vagyok az átlagnéző, nem értek a filmművészethez, így talán a szakértőknél jobban látom, mit néznek szívesen az emberek.

rap: Mit kell tudnunk a rövidfilmpályázatról?

GM: A kisfilmpályázatot a tavalyi évben "Nyomokban zsidót tartalmaz" címmel hirdettük meg, és bár beérkezett 10-12 pályázat, a zsűri végül nem osztott ki első díjat. Idén ebben is nagyot fejlődtünk, egy gyümölcsöző együttműködés keretében a Daazo, European Short Film Centre webes felületén bonyolítjuk a pályázatot, ami - kapcsolódva a Garas-retrospektívhez is - a "Kell egy csapat!" mottót kapta. A Daazón keresztül nagyon sok helyre eljutott a felhívásunk, nemzetközivé szélesedett a kisfilmpályázat. Az október 31-ig nevezett filmekből Till Attila, Szabó Simon és Mocanu Attila választja ki a nyertest, aki kiutazhat a 2014-es londoni UK Jewish Film Festivalra, ahol a filmjét is levetítik.

rap: Lesznek-e kísérőprogramok?

GM: A helyszín a KINO Café, ahova igazi fesztiválhangulatot szeretnénk varázsolni. Lesz Garas Dezső-kiállítás, minden este a 7 órás vetítés előtt különleges utcai performansz várja a nézőket a mozi előtt, és az Együtt nevetünk, együtt nevelünk (kampány az integrált nevelésért, oktatásért) is tart nyílt beszélgetést.A ZsiFi egyfajta kísérőjeként ugyanezen a négy napon a Kultlipótváros rendezvény programjai is zajlanak, további ízelítő a zsidó kultúrából, gasztronómiából, lesznek könyvbemutatók, gyerekprogramok, és egy fantasztikus koncert is. Gájer Bálint, Lombos Elmarci és a Juhász Attila Jazz Quartet zenél a Manhattan, A nagy Lebowski, a Ripacsok, Az életvonat, a Szex és New York és az OSS-117 - A riói küldetés című filmek részleteire a Budapest Jazz Clubban.

rap: Mik a kedvenc filmjeid az idén?

GM: A Gatekeepers nagyon izgalmas, olyan megközelítéssel beszél az izraeli titkosszolgálatról, ahogy eddig nem láthattuk. Örülök az animációs A rabbi macskájának is, mert a családi filmek, az együtt mozizás nagy élmény, és nekem, két kamasz gyerek anyukájának most kicsit nosztalgikus is. A legnagyobb öröm mégis a Garas-retrospektív. Mindegyik filmet láttam, nagyobbik részüket többször is, és vannak köztük olyanok, amiket kívülről tudok, de egyiket sem láttam még moziban, vászonra vetítve, eredeti kópiáról. Alig várom, hogy most így láthassam.

rap: Kinek ajánlanád a fesztivált?

GM: Annak, aki szeret jó társaságban jó filmeket nézni. Garantáltan meglesz mindkettő.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.