"Minél többet játssz" – Máhr Dániel basszusgitáros

  • rés a présen
  • 2014. január 9.

Snoblesse

Friss folkot játszanak, most épp a Szimplában. A Zombori együttes basszusgitárosával beszélgettünk.

rés a présen: Miért nevezitek "friss folknak" a Zombori együttes zenéjét?

Máhr Dániel: Az elnevezést a Szimpla koncertszervezőjétől, Latorczai Balázstól kaptuk. Jónak találtuk, mert nem népzenét játszunk, hanem népzenén alapuló zenét, és az elsődleges célunk, hogy ezt eljuttassuk a saját korosztályunknak. Így aztán ránk ragadt. Úgy gondoljuk, hogy a világzene, amit játszunk, egyfajta városi megvilágítása a népzenének. Számomra tökéletesen ötvözi azt, amit a város és a falu tud nyújtani egy embernek mentálisan, kulturálisan.

rap: 18 évesen nem inkább rockbandát szoktak alapítani?

MD: Kevésbé szokványos, hogy nem rockzenész lesz az ember 18 évesen, hanem a népzenéhez fordul. 2008-ban indultunk, valóban gimis zenekarként, Székesfehérvárról. A vicc, hogy az alapító tagok közül már senki nincs itt, én vagyok a legrégebbi, 2010 óta, aztán mindig beszippantottunk valakit. A kezdeti évek nagyon sok változást hoztak, sokszor alakult át a zene is. A két lány, Csordás Zita és Horváth Martina énekel, akinél a népzene például családi örökség. Novai Gábor billentyűn és perkán játszik, a dobosunk Szabó Dani. Jeszenszki Marci furulyás, én basszusgitározom, mi ketten a Kákics táncházaiban tanultuk meg az ottani zenekartagoktól az alapokat. Néha a fiúk kiabálnak, csujogatnak, ez azért mégis jobb, mintha énekelnének.

false

rap: Ki a névadótok?

MD: A székesfehérvári Zombori utcai megállóról kapta a nevét a zenekar, mert az alapító tagok arra laktak.

rap: Mik az új elemek, új hangszerek, amikkel modernné teszitek a népzenei alapot?

MD: Elsősorban a moldvai népzenét használjuk, dalaink többsége ezekre a dallamokra épül fel. De már egyre vegyesebb: van szlovák vagy bolgár dal is. A hangszereink dob, basszusgitár a mai hangzásnak megfelelően, és persze a moldvai régió autentikus hangszerei. Eredendően nem népzenészek vagyunk, nem afelől indulunk, hanem inkább a mai modern könnyűzenéből, dzsessztől megyünk a népzene felé. Ez kifordított világzene.

rap: Sikerül megkedveltetni a korosztályotokkal?

MD: Nyilván ez rétegzene, nem fognak minket játszani kereskedelmi rádiók. De nem lehetetlen eljutni az emberekhez. A színtér nagyon nyitott, mert az emberek nem stílusokban gondolkodnak, hanem egyszerűen hangulatokban, állapotokban. Látszik a Besh'o'droM vagy a Kerekes példájából, hogy a világzenei produkció el tudja tartani magát. Nehéz, mert folyamatosan dolgozni kell, és sokszor nem látod az eredményt, csak esetleg jóval később.

rap: Mi számít eredménynek?

MD: Nekünk a Talentometer verseny volt ilyen, amit az A38 és a Szerencsejáték Zrt. rendezett, és ahol a világzenei kategóriában elsők lettünk. Fel tudtunk lépni a hajón, s a zsűri eszméletlenül pozitív kritikát fogalmazott meg, hihetetlen érzés volt. Érzed, hogy végre valami beindult, és érdemes csinálni. Hasonló élmény volt, amikor megtudtam, hogy játszanak minket a Petőfin: reggel arra ébredtem, hogy a mi zenénk szól. A legjobb persze mindig az, ha jó koncert van, és látod, hogy az emberek élvezik.

rap: Mi a következő lépcső?

MD: A legfontosabb, hogy minél többet játssz. Pesten és Székesfehérváron játszunk sokat. Van egy EP-nk, a Túl a vízen megy a Petőfin, de szeretnénk más számunkat is bejuttatni a rádióba, új dalokat írunk, és minél több helyen akarunk koncertezni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.