Marlene Dietrich: Fullajtár Andrea

  • 2017. február 13.

Snoblesse

Dietrich bőrébe bújik a nagy magyar színésznő a Boomerang Baby című koncertesten.

Magyar Narancs: Mi közöd van Dietrichhez a kézenfekvő közéleti érzékenységen túl?

false

 

Fotó: Németh Dániel

Fullajtár Andrea: Többen is mondták, hogy jó lenne, ha csinálnék egy Dietrich-dalestet. Első körben az volt a legfontosabb, hogy a dalok, amiket ő énekelt, hangilag megfelelnek, olyan mély hangom van, mint neki. Túl azon, hogy közéletileg markánsan képviselt valamit, sok humor van az írásaiban. Nagyon jól átjön belőlük, hogy mennyivel több volt annál az ikonnál, aminek látszani akart. Az imázs, a brand mögött hihetetlenül bölcs volt. Az élettapasztalatait jól tudta humorba oltani, amire nagyon kevesen képesek.

MN: Hogyan bukkantál rá a Marlene ABC-re, amiből az összekötő szövegek születtek?

FA: Zöldi Gergely fordította le nekem Dietrichnek az ábécé betűrendjében leírt szavakhoz fűzött gondolatait, ami amolyan szabad ötletek jegyzéke. Novák Eszter rendezővel aszerint válogattunk, hogy rólam meg Dietrichről is kiderüljön egy csomó minden. Nem imitációs estet akartunk. Olyan mondatok hangzanak el, amiket akár én is mondhatnék. Odaszúrogatós, poénba öltött hatalmas női bölcsességek ezek. Mint például f mint férfi: „Minden igazi férfi szeret enni. Az a férfi, amelyik csak piszkálja az ételt, apró darabokat marcangol le a villájával, összevissza kotorászik a tányéron, az általában problémás. És itt most nem a gyomrára célzok.”

A teljes interjú itt olvasható, a Fullajtár–Dietrich-est pedig  tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.