Ne legyen virtuóz és túl komplikált - Békés Rozi illusztrátor

  • rés a présen
  • 2017.02.24 13:02

Snoblesse

Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban március 10-től

rés a présen: Mik a jó illusztráció kritériumai?

Békés Rozi: Nincs „recept”, egy művet sokféleképpen lehet jól illusztrálni. Fontosnak tartom a kifejezést s azt, hogy kapcsolatot teremtsünk a nézővel, olvasóval. Reich Károly meghatározása közel áll hozzám: „Nehéz a szintézist megtalálni, hogy el ne menjünk a naturalizmusig, de azért a valót jelezze az illusztráció. És feleljen meg a gyermek értelmi képességeinek, tárgyismeretének. Ne legyen virtuóz és túl komplikált…”

rap: Filmekben, színházban is dolgoztál tervezőként, grafikusként, mikor billent a mérleg az illusztráció felé?

BR: Fiatalon évekig egy amatőr színházi csoport tagja voltam, ahol mi készítettük a díszleteket, jelmezeket, maszkokat. Ekkor kezdtem érdeklődni a kísérletező, a vizualitást erősen hangsúlyozó és stilizáló színházi formák (az orosz avantgárd, a Bau­haus vagy a lengyel színház) iránt. A főiskola (ma MOME) elvégzése után tervezőgrafikusként is dolgoztam, de úgy éreztem, hogy egy területen kell maradnom, így választottam az illusztrációt. Nem akartam díszlet- vagy jelmeztervező lenni, grafikusként készítettem színházi vagy filmes munkákat. Bódy Gábor filmjeiben (Mozgástanulmányok, Psyché) is mint grafikus dolgoztam.

false

rap: Mely tervek, illusztrációik a legkedvesebbek neked?

BR: Azokat kedvelem leginkább, amelyekben kevés a szín, vagy fekete-fehérek. Magamnak rajzolom az Alice Csodaországbant, itt a realitás és az absztrakció keveredik, ami mindig is nagyon érdekelt. Az illusztrációban a vonalrajz, az érzelmek és a különböző karakterek ábrázolása foglalkoztat leginkább. A Henning Mankell-sorozat (Móra, 2002–2004) a Puskin mesék (Osiris, 2003) nagyon fontos volt, a Csoszogi, az öreg susztert (Scolar, 2013) azért szerettem, mert minden szereplőjével azonosulni tudtam. Legutóbbi kiállításom 2016 januárjában volt a Kisterem Galériában.

rap: Mikor lesz a következő?

BR: Március 10-én nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban Illés Anna szervezésében, több munkatárs közreműködésével. Pálfi György László, a MOME tanára fogja megnyitni. Itt egy válogatás lesz látható, főként magyar szerzők műveiből. Szeretnék művészkönyveket, könyvtárgyakat is kiállítani.

rap: Hol találkozhatunk még a munkáiddal, illetve veled mostanában?

BR: Most leginkább a Scolar és a Móra kiadó könyveiben (vagy a blogon) láthatók az illusztrációim. Jelenleg Andersen A vadhattyúk című meséjén dolgozom a tanítás mellett. Saját rajzokat is készítek. Tervbe van véve egy általam írt és rajzolt könyv, és szeretném folytatni a 2008-ban elkezdett absztrakt színházi kísérleteket is, most Weininger Andor terveire koncentrálva. És ha minden jól megy, tavasszal lesz a doktori védésem a MOME-n.

rap: Gyerekkorodban milyen illusztrációkat kedveltél?

BR: Szerettem Reich Károly, Réber László illusztrációit. Kedvenc olvasmányom volt a Móra kiadó „csíkos könyvek” sorozatában megjelent A lowoodi árva, ami a Jane Eyre rövidített változata volt, Kondor Lajos nagyon erős rajzaival. Szívesen nézegettem Würtz Ádám, Friedrich Gábor munkáit, emlékszem Rogán Miklósné ifjúsági könyveire is. Nagy kedvencem volt a Ludas Matyi és a Füles, évekig megvettem. Akit ma is mindig vetítek a tanítványaimnak, az Walter Trier, Erich Kästner zseniális illusztrátora.

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.