Nézői figyelemért ágáló múzeumi tevékenység - Kukla Krisztián igazgató (Modem)

  • rés a présen
  • 2014. október 31.

Snoblesse

Erwin Olaf-kiállítás február 1-ig a Modemben.

rés a présen: A Modem igazgatójaként hogyan sikerült megvalósítanod a kezdeti terveidet?

Kukla Krisztián: Voltak hiánypótló és előremutató kiállításaink, izgalmas kísérőprogramjaink. A nemzetközi szerepünket jól mutatja, hogy az évet egy nagyszerű kortárs kínai anyag bemutatásával kezdtük, és Erwin Olaffal zárjuk. Nagy tempójú és sokrétű munkát végeztünk annak érdekében, hogy a szó nemes értelmében maradjon és legyen kulturális centrum a Modem mint a magyarországi kulturális decentralizáció meghatározó helyszíne.

false

rap: A most következő Erwin Olaf-kiállítás az évi nagy dobás?

KK: Mindenképpen, hisz versengenek érte a világ jelentős kiállítóhelyei. Erwin Olaf rangos fotóművész, kísérleti filmes, akiért egyaránt rajong a művészeti és a divatvilág, például ő a tervezője a holland euróérméknek is. Külön örömünk, hogy személyesen is jelen lesz a megnyitón. Átfogó válogatást mutatunk be az utóbbi évek fotósorozatai­ból, filmekkel, installációkkal. Műveiben a jó értelemben vett technikai perfekcionizmus találkozik azzal az egyéni látásmóddal, amelyben ott munkál a fotótörténet, az egyéni és társadalmi létformák gyakran traumatikus tapasztalata, sőt még az egykori németalföldi aranykorszak festészeti hagyománya is. Egyszerre provokatív és lírai világ ez, fagyos, mégis nagyon-nagyon emberi. A tárlat címe, a Körhinta jól kifejezi mindezt, s például a 20-as évek Berlinjének hangulatába kalauzol minket, persze nagyon is mai köntösben.

rap: Mik a tárlat létrejöttének előzményei?

KK: Távoli előzménye, hogy Erwin Olaf nagy sikerű előadást tartott két éve a MOME-n, s persze az is, hogy a régióban még nem állított ki. Az év leg­elején részt vehettem a Mondriaan látogatói programon, az intenzív hollandiai intézmény- és műterem-látogatások újabb lökést adtak az ügynek. Rendkívül sokat segített a holland nagykövetség, a kiállítás része az idei országos holland fesztiválnak, a DACS „Hollandia, királyság!” jelmondatú rendezvénysorozatának. A döntő tényező, azt hiszem, az volt, hogy látogatóból vendéglátóvá válhattam: az Olaf Stúdió vezetője, Shirley den Hartog, valamint a hágai Fotómúzeum vezető kurátora, az országunkat már meglehetősen jól ismerő Wim van Sinderen a nyár elején eljött Debrecenbe, tetszett nekik a Modem.

rap: Mikor nyílik, és lesznek-e kapcsolódó események?

KK: Október 25-étől látható a kiállítás. Feliratoztunk egy szép portréfilmet, a tárlat kísérőfilmjeként fut majd, de tervezünk egyéb vetítéseket is. Tárlatvezetések, tematikus filmklub, múzeumpedagógiai foglalkozások pedig, mint minden egyéb kiállításunkhoz, a Körhintához is kapcsolódnak.

rap: Van más holland alkotó, akit szívesen látnál?

KK: Majd két évtizede láttam Rotterdamban Bas Jan Ader retrospektív tárlatát. A kiállítás és különösen a címadó mű azóta sem ereszt, de éppen erre is játszik rá: Please don’t leave me, amely így a nézői figyelemért ágáló múzeumi tevékenység finom jelmondata is lehetne.

rap: Milyen kiállításokat ajánlanál Debrecenben?

KK: Két hete nyitottuk meg a nagyszabású Birkás Ákos-kiállításunkat. A festő dolga a címe, érdekes párbeszéd bontakozhat ki Olaf Körhintájával.

rap: Van olyan múzeum, ahová teremőrnek is elmennél?

KK: Beszédes vagyok, ami nem feltétlenül a terem­őrök erénye, de izgalmas tapasztalat lenne jó pár helyen. Mondok inkább egy ellenpéldát: Tomás Saraceno In orbit című munkája fantasztikus, de semmiképpen sem viselném el hosszú ideig, mivel enyhén tériszonyos vagyok. Egy másik kedvenc helyemen, a düsseldorfi K21-ben láttam tavaly remegő térdekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.