„Nincs az a cím, ami kifejezi” - Pető Szabolcs frontember

  • rés a présen
  • 2016. október 14.

Snoblesse

Junkie Jack Flash lemezbemutató a Gozsdu Manó klubban, a Holy Chicks társaságában

rés a présen: Emlékszel a pillanatra, amikor felderengett előtted a Junkie Jack Flash zenekar?

Pető Szabolcs: 2012-ben alakultunk, trióból kvartetté avanzsálódtunk, rá voltunk gerjedve a régi rockzenékre. Emlékszem arra is, hogy a zenekar Pécsen alakult.

rap: Tudtad, hogy divat a poszt-rock?

PSZ: Posztrock? Az nem tudom, hogy mi, de ránk ezt még nem mondták. Sokan nyomulnak benne? Lehet, de ezt sem tudom. Mi amúgy nem foglalkozunk az ilyesmi dolgokkal, rockzenekar vagyunk, nem fiúcsapat vagy kalapos, hipszter mittudomén micsoda.

rap: Miért nincs címe a második, most megjelent nagylemezeteknek?

false

 

Fotó: Balvin Nándor

PSZ: Nem volt koncepció, csak határidő, az album a Cseh Tamás Program pénzéből készült, időre kellett dolgozni, ezért is van az, hogy sokfelé tapogatóztunk ezzel a lemezzel, úgy értem, több irányba. Annyira más-más hangulatúak a dalok, hogy nem lehetett volna jól elnevezni ezt az albumot, nincs az a cím, ami kifejezi. Sokat tanultunk ebből a lemezből, jobb is lett, mint az eddigi cuccaink, mindig egyre jobb albumokat szeretnénk majd készíteni. Az első nagylemeznél jóformán gyerekek voltunk még.

rap: Ki milyen részt vállalt a lemezkészítésből?

PSZ: Alapvetően én vagyok a dalszerző a zenekarban, meg a szövegeket is én írom, Balvin Levike, a basszusgitárosunk pedig egy amolyan produceralkat, tudja, miből mennyi a cool, hová kell rakni a szünetet, van ehhez érzéke, sokat segített, imádok vele dolgozni. Kábé a teljes albumot feldemóztuk először Levivel ketten. Nándika (Szénás-Máthé Nándor – gitár, szaxofon) és Vata (Makk Vata – dob) hol többet, hol kevesebbet raknak hozzá a dologhoz, de a koncert mindenkinek szent, nagy az összetartás, mindenkinek megvan a saját feladata, és mindenki el is szeretné jól végezni. A Jamfunk című opus egyébként Nándika basszustémájára épül, arra megy a lekvározás.

rap: Hol tart a lemezbemutató turné?

PSZ: A Pécsi Est caféban már megvolt, Pesten meg október 14-én lesz a Gozsdu Manó klubban, a Holy Chicks társaságában. Elképesztőek a lányok, nézzétek meg, jee! Amúgy, ha lesz turné, akkor is a csajszikkal megyünk, meg a Headbengs zenekarral, amely szintén isteni.

rap: Mik a távolabbi terveid?

PSZ: A Holdra szeretnék nagyon eljutni, vagy csak lebegni az űrben. Érted? Az a legszebb lehet, amit láthatsz. Amúgy meg csak mindig eggyel jobb albumon szeretnék dolgozni, mint az előző. Meg szeretnék koncertezni, szeretni, szeretve lenni, élvezni az életet, nem kell sok minden.

rap: Melyik rockzenésztől fogadnál el egy sört?

PSZ: Mick Jaggerrel meginnék egy csésze teát, volna hozzá egy-két meredek kérdésem. Ő azért biztos nagyon tudna sztorizni.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.