Odaadó hívetek, Surik

  • 2016. január 12.

Snoblesse

Egy férfi, aki minden nőnek meg akar felelni. Ulickaja regényhőse a Rózsavölgyi Szalonban.


„Szép dolog a szeretet, de a dicsérő szavakból is megárt a sok, főleg, ha már-már irreális elvárásokat keltenek. Ilyenkor nem árt figyelmeztetni a tisztelőket, hogy nyugi, azért nem olyan nagy dolgok ezek.” A kortárs orosz irodalom legnépszerűbb írónője, Ljudmila Ulickaja intette így rajongóit (a teljes interjú itt), hogy ne várjanak tőle egy Háború és békét (ami már csak azért is jogos, hiszen azt már elírta előle Tolsztoj), ám bármivel is igyekszik lehűteni híveit a szerző, az elvárások így is nagyok. Nagyok akkor is, amikor az írónő egy-egy írása, legyen novella vagy regény, önálló életre kel – így volt ez akkor is, amikor Az orosz falvak asszonyai című novellából a Rövid című előadás született, és így van ez most is, hogy Ulickaja egyik legnépszerűbb regénye, az Odaadó hívetek, Surik kerül előadásra. A címszereplő Surikot, vagyis a férfit, aki minden nőnek meg akar felelni, a KoMa Társulatból ismerős Mohai Tamás alakítja, míg a nőket, akiknek Surik meg akar felelni, Sipos Vera, Tánczos Adrienn, Balog Judit és Tordai Teri.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.