Én vagyok a híres egyfejű

  • 2016. január 11.

Snoblesse

Süsü élt, él és élni fog!
false

Nincs tél Süsü nélkül, s bár meglehet, hogy ez egy komcsi hagyomány, de azért szeretjük! Mert nemcsak Anna, de Süsü is örök, s akkor egy pillanatra tűnődjünk el a szinkronhangokon. Hogy aszongya:

Bodrogi Gyula (Süsü, a sárkány hangja)
Sztankay István (Kóbor királyfi hangja)
Hűvösvölgyi Ildikó (Királylány hangja)
Csákányi László (Öreg király hangja)
Kaló Flórián (Kancellár hangja)
Tábori Nóra (Dadus hangja)
Mikó István (Írnok hangja)
Haumann Péter (Írnok hangja)
Zenthe Ferenc (Zsoldos hangja)

És akkor jöjjön, aminek jönnie kell, az elmaradhatatlan egyfejűzés:

Én vagyok a híres egyfejű
A nevem is ennyi csak: Süsü
De én egyiket se bánom
Egyfejűként élem a világom

Vidám lelkem senki se érti,
Se gyerek, se nő, és se férfi!
Senki-senki itt a világon!
Mi is az én titkos nagy álmom,
jajjj!

false

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.