Parti Nagy és vidéke

  • 2014. október 9.

Snoblesse

A Dés–Parti Nagy duó magyar meséket ad elő.
false

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy oldal (a híres Páratlan) az Élet és Irodalomban, melynek legelején a rögvaló abszurditásából farigcsált heti rendszerességgel álmeséket Parti Nagy Lajos. Ezekből könyv is lett, nem is egy, hanem kettő. Az első 53 Fülkefor és vidéke – magyar mesék címmel jelent meg – mi  (a teljes recenzió itt) ezt írtuk róla: „Parti Nagy Lajos egészséges művész. Művészetének egyik alapvető gesztusa a nevetés tisztító viharába vetett hit, hogy hozzá nem illő pátosszal szóljak. Új könyvében az Orbán-szisztéma alapító mítoszait rántja le a sárba, de – és ez a könyv egyik legmeghökkentőbb tapasztalata – ez nem mocskolja be a mítoszok hordozóit; a röhögés katartikus, azaz megtisztító hatású. Orbán and Co. nem lesznek szebb, nemesebb emberek és politikusok, de – emberek lesznek a mesékben.” A magyar mesék – mert nagy igény mutatkozott erre – színpadra költöztek. Mondani Parti Nagy Lajos mondja őket, miközben Dés László egy szoprán szaxofonnal valahol a közelben improvizál.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.