| ||
Itt az egyhetes Rakéta Fesztivál egy csomó, az emberiség nagy része számára ismeretlen, ám az ismerkedésre mindenképpen érdemes formációval, sok magyarral és jó néhány külföldivel. Ami várható: leszedált acid house, kísérleti elektronika és nyomasztás a gyerekszobából, elemelő gitárpop éteri szintikkel, dream-pop és psych-rock és olyan nevek, mint a Mouth of the Architect, a Decentralizált Pálmafák, a Nelson Can, a The Somersault Boy, a The Trousers vagy a Mayberian Sansküllotts.
Tizennyolc éve zajlanak olyan uniós programok, amelyek az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését szolgálják. Miközben az államnak a feladatot magáévá kellett volna tennie, még a jó módszertanokat sem illesztették be a rendszerbe, a területen dolgozó civil szervezeteket pedig kizárták.
Szabó Lajost megbírságolták, bevonták a vadászjegyét, a fideszes helyi médiában pedig gyakorlatilag lejáratókampány indult ellene.
A vízügyi igazgatóság az ivóvízellátás biztonságát említi, és állítja, úgy dolgoznak, hogy „a lehető legkisebb mértékben” avatkozzanak be a természetbe.
Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.
Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?
John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.
Kate Garretsont (Julianne Moore) több filmre elegendő teher nyomasztja.
A színpadon szétszórt papírdobozok között áll Martos Hanga színésznő. Bemutatkozik, és elmondja, hogy ő a Mikó Csaba író-dramaturggal társíróként is jegyzett előadás rendezője.
Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).
A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.
Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.
