Ramones Mania

  • 2014. szeptember 5.

Snoblesse

Tommy Ramone-emlékest.

„Meghalt Erdélyi Tamás, azaz Tommy Ramone, aki a Ramones dobosaként úgy 2 millió zenészre gyakorolt felbecsülhetetlen hatást. Büszkék vagyunk és szomorúak” – írtuk nekrológunkban, s így folytattuk:

false

Erdélyi Tamás Budapesten született, és itt is élt egészen négyéves koráig. A Toldi mozi felett laktak – egy értelmes fővárosban a minimum egy büszkén csillogó márványtábla lenne az első gyermekévek színterén, ha már arra nincs reális esély, hogy közteret nevezzenek el róla, mint Joey Ramone-ról Manhattan déli szegletében. Pedig megérdemelné, hisz mégiscsak ő volt a XX. század egyik legismertebb magyar művésze.

Családjával együtt 1956-ban hagyta el az országot. New Yorkba költöztek: Tamás, a későbbi Tommy itt cseperedett fel: dobolni tanult és stúdiós szakelemnek készült, 18 évesen már Hendrix egyik lemezén dolgozott. A Ramonesba 1974-ben, 22 évesen szállt be, a többi pedig maga a (punk)rocktörténelem – a 10 leghivatkozottabb rockzenekar egyike született ekkor meg...

Mit is mondhatnánk még? Talán csak annyit, hogy Greff András írása itt olvasható, a Tommy Ramone-emlékestre pedig a Dürer kertben kerül sor.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.