„Kipróbálnám a country műfajt” - Natalie Dimanovski énekes

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 5.

Snoblesse

Szeptember 13-án, G3 néven nyit újra a Gödör Klub a Király utcában: a Garbo a Hello Hurricane és a Spacesh!t társaságában lép fel.

rés a présen: Mióta létezik, és ki hívta életre a Garbo formációt?

Natalie Dimanovski: A Garbo a kilencvenes években alakult Debrecenben, az évtized második felében két angol nyelvű gitárpopalbumot is megjelentettek (Li’s Garden, Above The Boulevard), és turnéztak Nyugat-Európában. A kétezres évek elején új felállással játszottak – például a Szigeten és az A38 hajón –, de filmzenéket is írtak. Most új gitárossal (Jászberényi István), de a régi tagokkal (Zech Gábor – basszusgitár, Jéger Attila – billentyűs hangszerek, Kónya Ábel – dob) működik a zenekar, a stílus pedig elmozdult az electro/space disco felé. Tavaly tavasszal hallottam egy felvételt tőlük, és nagyon megtetszett. Épp énekesnőt kerestek, így azóta együtt dolgozunk.

false

rap: Milyen zenei háttérrel érkeztél?

ND: Beloianniszban nőttem fel (makedón–görög–magyar falu), ami csodálatos zenei kultúrát adott nekem. Sokáig görög néptáncoltam, és mivel szívesen énekeltem is, Pletser István felfigyelt rám. Vele kezdtem a pályafutásomat a Pyrgos görög néptáncegyüttesben-zenekarban mint énekes. Négy év után elváltak útjaink, és Dunaújvárosban folytattam mint lázadó tinédzser, ott a barátaimmal megalapítottuk a Solarcube nevű drum and bass zenekart. Ezzel párhuzamosan James Cage barátom chill house zenéire énekeltem, és teszem ezt a mai napig. A görög népzenétől sokáig nehezen vonatkoztattam el. Kelemen Angelika tanított meg önállóan bánni a hangokkal. Budapesten 19 évesen ismertem meg az Óperentzia zenekart. A mai napig együtt vagyunk. Közreműködtem a Beat Dis zenekarban, Darvas Benedekkel egy bábszínházi darab zenéjét szereztük (Amália álma), ami még inkább belebolondított a zenébe. Egy alkalommal az Óperentziával koncerteztünk Nyíregyházán, majd Debrecenbe utaztam, mert az ismerőseim stúdiófelvételt készítettek Farkas Zoltánnál. Ő mutatta nekem a Garbo What you hold on to című számát, amibe azonnal beleszerettem. Alig vártam, hogy a zenekar befejezze a munkát. Bár már reggel volt, sikerült rávennem Zolit, hogy felénekelhessek egy tesztverziót. Ezt a felvételt hallgatták meg a Garbo tagjai, és annyira tetszett nekik, hogy pár hét múlva már együtt próbáltunk. A zene végigköveti az életemet, és nem is tervezem másképp.

rap: Vannak példaképeid?

ND: Nagy kedvenceim: Erykah Badu, Róisín Murphy, Ella Fitzgerald, Besh o droM, Cypress Hill, Slayer, Bonobo, Hiperkarma, Infected Mushroom, Ott, Velvet Underground, Michael Jackson, Lajkó Félix… Kedvenc énekesem, jó barátom is egyben: Bodóczy Zoltán Undos a Grand Mexican Warlockból, aki megmondta a tutit, ha elmegy a hangom: ami nem megy, azt erőltetni kell…

rap: Mikor láthatjuk a Garbo zenekart?

ND: Szeptember 13-án, G3 néven nyit újra a Gödör Klub a Király utcában, itt lépünk fel két vendég – a Hello Hurricane és a Spacesh!t – társaságában. A műsor gerincét az új, energikus popszámok alkotják, de néhány régi dalt is hallhat majd a közönség.

rap: Mik az őszi terveid?

ND: A Garbo új dalaiból készült stúdiófelvételek hamarosan elkészülnek, ezeket az online megjelenés mellett rádiókba szánjuk, és klipet is forgatunk. Legfrissebb projektemmel, az Energy Workersszel pedig október 24-én, a G3-ban koncertezünk, a Khamsatribe zenekarral fűszerezve az estét.

rap: Ha lehetőséged volna választani, hogy egy világsztárral duót énekelhetsz, kivel lépnél fel szívesen?

ND: Dan Tyminskivel kipróbálnám a country műfajt, de Bajkát sem utasítanám el.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.