rés a présen - "Szórakoztató egység" - Cseh András képzőművész

  • .
  • 2010. július 29.

Snoblesse

rés a présen: Az Ördögkatlan fesztivál egyik védnöke édesapád, Cseh Tamás volt. Nagyobb felelősség így részt venni egy rendezvényen? Cseh András: Igen, nagyobb felelősség, de valamiféle tartást is ad.
Jó, ha az embert magáért szeretik, de ha még az apjáért is, az még jobb.

rap: Tudom, hogy a fesztiválon részt veszel egy festészeti akcióban - egyébként milyen projektekben láthatunk?

CSA: Elméletileg van egy nagyon jó zenekarunk, de eddig az összes próbát elröhögtük, elég kamaszosan csináljuk. Talán egyszer fellépünk valami szalagavatón. A régebbi festmények vándorolnak ide-oda, de majd akkor reklámozom a kiállításokat, ha végre már újak is születnek.

rap: Képzőművészként mi foglalkoztat jelenleg?

CSA: Már majdnem egy éve nem festettem, előtte meg szinte naponta, úgyhogy az jut néha eszembe, hogycsak be ne égjek az Ördögkatlanon. Kéne vázlatokat csinálni a házfestéshez, de az is lehet, hogy úgy lesz jobb, ha ott találjuk ki. Elég jó a csapat.

rap: Honnan merítesz, mik a források?

CSA: Például nagyon szép gyerekkorom volt. Van néha valamiféle túlcsorduló érzésem, olyankor megy magától, de Baksa Soós Jánostólazttanultam sok más között, hogy ez visszafelé is működik, csináljuk, aztán megjön az érzés is. ' sokat segített,ma is levelezünk.

rap: Mivel foglalkozol még a nyáron?

CSA: Egy idősek otthona láncolatban vagyok benne mint szórakoztató egység: énekelünk, beszélgetünk, múlatjuk az időt a lakókkal. Ez jó munka, meg úgy látom, hasznos is, csak nyáron rossz dolog dolgozni. Már az összes szabadságom ellőttem, és most nem tudom, mit csináljak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.