Scuba az A38-on

  • 2014. április 1.

Snoblesse

Április négyről szóljon az ének – no meg a dübörgő basszusok.

Scuba, vagyis Paul Rose londoni születésű dj/producer/szervező minimum 2003 óta megkerülhetetlen alakja a brit és nemzetközi elektronikus tánczenének. Ekkor alapította saját, kezdetben főleg dubstep és UK garage vonalon utazó kiadóját, a Hotflush Recordingsot, melyet máig is az egyik úttörő bass music címkeként tartanak számon (e remek 2011-es kompilációs album pompás ízelítőt kínál kiadványaiból).

false

2007-ben hagyta faképnél Londont, s ekkor a világ másik elektronikus zenei központjába, Berlinbe költözött – mi tagadás, az ottani zenészközösségben való jelenléte, például Berghain-béli klubestjei később is sokat formálták zenei stílusát. Első albuma, a 2008-as (dub-)technobeütésű, de még a dubstep univerzumon belül maradó Mutual Antipathy, melyet 2010-ben talán eddigi fő műve, az elegánsan eklektikus, house-t, technót, bass musicot (és cseppnyi jungle-t) elegyítő Triangulation követett. Egy remek 2011-es DJ-Kicks mixet, illetve válogatást követte számos remek maxi (hogy csak az esetében formabontó Adrenalin EP-t említsük), no meg a 2012-es Personality, eleddig utolsó albuma: ez utóbbi vad, burjánzó és rendkívül szórakoztató stíluskavalkád, mely a nyolcvanas évek elektrofunkját és a kilencvenes évek korai tech/house/breakbeat partizenéjét dolgozta bele a léha jelenkor e-tánczenei világába. Mindeközben könnyen dekódolható alteregójában, amelyet SCB néven ismer a világ, egy sokkal keményebb, technocentrikusabb Paul Rose-t tisztelhetünk (ha az eddigiek nem bizonyították volna kellőképpen a sokoldalúságát).

E ponton ismét le kell írnunk: Scuba zenéje olyan, mint egy durva hátvéd – rögtön lábra megy!

Figyelmébe ajánljuk