Scuba az A38-on

  • 2014. április 1.

Snoblesse

Április négyről szóljon az ének – no meg a dübörgő basszusok.

Scuba, vagyis Paul Rose londoni születésű dj/producer/szervező minimum 2003 óta megkerülhetetlen alakja a brit és nemzetközi elektronikus tánczenének. Ekkor alapította saját, kezdetben főleg dubstep és UK garage vonalon utazó kiadóját, a Hotflush Recordingsot, melyet máig is az egyik úttörő bass music címkeként tartanak számon (e remek 2011-es kompilációs album pompás ízelítőt kínál kiadványaiból).

false

2007-ben hagyta faképnél Londont, s ekkor a világ másik elektronikus zenei központjába, Berlinbe költözött – mi tagadás, az ottani zenészközösségben való jelenléte, például Berghain-béli klubestjei később is sokat formálták zenei stílusát. Első albuma, a 2008-as (dub-)technobeütésű, de még a dubstep univerzumon belül maradó Mutual Antipathy, melyet 2010-ben talán eddigi fő műve, az elegánsan eklektikus, house-t, technót, bass musicot (és cseppnyi jungle-t) elegyítő Triangulation követett. Egy remek 2011-es DJ-Kicks mixet, illetve válogatást követte számos remek maxi (hogy csak az esetében formabontó Adrenalin EP-t említsük), no meg a 2012-es Personality, eleddig utolsó albuma: ez utóbbi vad, burjánzó és rendkívül szórakoztató stíluskavalkád, mely a nyolcvanas évek elektrofunkját és a kilencvenes évek korai tech/house/breakbeat partizenéjét dolgozta bele a léha jelenkor e-tánczenei világába. Mindeközben könnyen dekódolható alteregójában, amelyet SCB néven ismer a világ, egy sokkal keményebb, technocentrikusabb Paul Rose-t tisztelhetünk (ha az eddigiek nem bizonyították volna kellőképpen a sokoldalúságát).

E ponton ismét le kell írnunk: Scuba zenéje olyan, mint egy durva hátvéd – rögtön lábra megy!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.