Séraphine a Francia Intézetben

  • 2013. szeptember 23.

Snoblesse

Egy újabb megbélyegzett művész a Festészet és száműzetés sorozatban.
false

Séraphine Louis a naiv művészet jeles francia amatőrjeként vonult be a művészettörténetbe, és gyógyíthatatlan esetként, elborult elmével az elmegyógyintézetbe – a válaszokra, hogy mi is történt e két bevonulást megelőzően, tovább nem kell várni. A filmkészítők elsősorban nem a művészettörténészekre gondoltak, hanem azokra, akik soha nem hallottak még a fákhoz beszélő, mezítlábas házvezetőnőről, aki kenyérkeresői teendői letudtával, szerény senlis-i lakhelyére hazatérve kezdett nap mint nap lázas alkotásba. Mintegy isteni sugallatra, énekléshez hasonlító hangok közepette vitte fel florális látomásait nehezen összespórolt vásznaira, melyekhez később Wilhelm Uhde, a naiv művészetnek nevet adó művészettörténész támogatásával már könnyebben hozzájutott… Azt nem áruljuk el, hogy kritikusunk hány csillagra taksálta Martin Provost nagy műgonddal elkészített filmjét (kritikánk – csak saját felelősségre - itt olvasható), de kedvcsinálóképpen annyit még elmondhatunk, hogy a címszerepet alakító Yolande Moreau  gyakorlatilag végignyerte 2008 fesztiváljait, s a legjobb színésznőnek járó César-díjat is megkapta alakításáért.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.