| ||
"Seress Rezső 1899-ben született. Spitzerről magyarosította a nevét, de ez még nem jelentett garanciát az érvényesülésre. Kis időt a tanulmányainak szentelt, majd a cirkuszos hivatást választotta, miután egy plakáton felfedezte Rökk Hédit, a népszerű légtornásznőt. Hogy ebből a szerelemből mire futotta, nem tudni - a trapéz azonban elhárította Seress közeledését: igen nagy szerencse, hogy túlélte a zuhanást. Ezután színinövendéknek iratkozott be Rákosi Szidi tanodájába, ahonnan a vurstliba vezetett az útja. Ott kezdett, akkor kezdett dalokat írni - s azokat két ujjal lepötyögni egy meggyötört zongorán, hiszen zongorázni vagy kottát írni nem tanult senkitől úgy igazán. Előbb a Még egy éjszaka című dala futott be, 1925-ben tizenhatezret adtak el a kottájából. Aztán jött a többi: Szeressük egymást, gyerekek; Engem még nem szeretett senki; Mindenki asszonya lett; Én úgy szeretek részeg lenni. No és 1933-ban a Szomorú vasárnap."
Marton László Távolodó Seress Rezsőről írt cikke itt olvasható teljes terjedelmében, Fesztbaum Béla Seress-estje pedig az Óbudai Társaskörben kerül előadásra a Kék Duna Koncert-Szalonzenekar közreműködésével.
