Space Színház: A felhő

  • 2012. március 28.

Snoblesse

Áldokumentarista krízisszínház.


Ó, azok a boldog békeidők – nem a 100 évvel ezelőttiek, hanem az 50 évvel ezutániak. Annyira boldogok ezek a békeidők, hogy 2062 embere már csak a történelemkönyvekből ismerheti a boldogtalanságot. Már ha lennének történelemkönyvek, mert 2062 embere rég elfelejtette a történelmet. Miért is érdekelné a múlt, amikor az ötven éve bekövetkezett nagy fordulat óta jólét és boldogság köszöntött az emberiségre. Egyedül a történeti múzeum őrzi a múltat; egy olyan installáció várja a látogatókat, mely tökéletesen szimulálja a 2012-es évet.  A múzeumi alkalmazottak korhű ruhákba öltözve mutatják be, hogyan élt az ember 2012-ben.  A felhő még négy másik nagyvárosban (Amszterdamban, Berlinben, Düsseldorfban, Brüsszelben) szimulálja a múltat – a Trafóban mindennap (április 3–4–5–6.) 20.00 órakor kezdődik a tárlatvezetés.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.