Stand-Up Tragedy + Jazzin’ the Box

  • 2014. április 7.

Snoblesse

Jópofiskodóknak semmi keresnivalójuk ma este a Rohamban!
false

Brit tudósok kimutatták, hogy a stand upként elhíresült művészeti tevékenységet lehetséges jópofiskodás-mentesen is művelni. És amit a brit tudósok kimutatnak, az úgy is van, élő példa erre a „Stand-Up Tragedy – jópofáskodás-mentes monológok” elnevezésű produkció, melynek értelmi szerzői ígérik: amit produkálnak, az szöges ellentéte mindannak, amit Magyarországon stand upként megismertünk. Így legyen! Ami viszont biztosan így lesz, az a Jazzin’ the Box koncertje. Megint csak tiszta forrásból idézünk: „Popikonok jazzparafrázisai és jazzstandardek groove, hiphop és elektro beatbox alapokra” – ez a Jazzin’ the Box. Meg Pápai Zsanett (ének), Horváth ’Tojás’ Gábor (zongora), Gátos Bálint (basszusgitár) és Fekete János ’Jammal’ (beatbox).

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.