Steve Harris és a British Lion

  • 2016. november 15.

Snoblesse

Az Iron Maiden főnöke hobbizenekarával játszik Budapesten.

Ritka pillanat, hogy az Iron Maiden basszusgitárosának, egyben zenekarvezetőjének és fő dalszerzőjének Bundesliga-frizuráját nem egy aréna küzdőterének sűrűjéből lehet elcsípni, hanem egy pár száz fős klub színpadán.

false

Steve Harris ezúttal a British Lion nevű hobbizenekarával indul európai turnéra, akiket még a 90-es években kezdett el menedzselni, de az évek során szép lassan egy önálló lemezanyagot is megírt velük. Ez lett a 2012-ben megjelent British Lion, ami ugyan szólólemezként jelent meg, de a zenekar együtt maradt, és azóta időről időre turnéra indul. Aki viszont heveny Maiden-nosztalgiát vár a budapesti fellépésen, az csalódni fog, Harris ugyanis a British Lion dalait játssza élőben, amelyek stílusban inkább azokhoz a hetvenes évekbeli rockbandákhoz, a The Whohoz meg az UFO-hoz állnak közelebb, amelyek a Maiden gitárjátékát is inspirálták – a csattogó, tekervényes basszusgitározás viszont itt is épp olyan, amilyet Harristől megszoktunk és el is várunk már.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.