Stohl nőt játszik

  • 2017. január 25.

Snoblesse

Az Őrült Nők Ketrecében.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Ha én ezt a transzvesztita karaktert úgy tudom megformálni, hogy az tetsszen egy olyan átlagembernek, akinek egyébként vannak kétségei arról, mennyire kell elfogadni a melegeket vagy azokat, akik mások, mint mi, akkor nagyon sokat teszek azért, hogy egy valódi transzvesztitát, meleget vagy bárkit, aki egy kicsit más, mint mi, szimpatikussá tegyek. És ezzel tettem is valamit az ügyért" – nyilatkozta a Magyar Narancsnak (a teljes szöveg itt) Stohl András.

„A mulatónak, aminek az általam játszott Georges a tulajdonosa, a sztárja Albin, művésznevén Zaza, aki egyben húsz éve az élettársa. Albin emellett Georges életének is a sztárja. Amikor a reflektorfényből hazamennek, lekerül róluk a piros zakó, a paróka, hirtelen kisemberekké válnak. Érdekes helyzet, hogy a lakásukat egy ajtó választja el a mulatótól. »Neked csak az üzlet a fontos« – mondja Zaza. »Neked meg csak az életünk fontos« – mondja Georges, aki megteremtette a lehetőséget, hogy az élete párja sztár legyen. Amúgy egy konzervatív ember, szürke eminenciás” – mesélte a magyarnarancs.hu-nak (a teljes interjú itt) Hevér Gábor.

És még egy kis háttér. Kezdetben vala a színdarab, Jean Poiret bohózata, majd jött a film, melyben Ugo Tognazzi (magyar hangja Sinkovits Imre) és Michel Serrault (magyar hangja Márkus László) játszották a két főszerepet. A filmet még több film (Kémek a lokálban, Az Őrült Nők Ketrece 3 – Az esküvő), egy amerikai remake (Madárfészek – Robin Williams és Nathan Lane főszereplésével) és egy Broadway-musical követte. Alighanem az ilyen szériát hívják sikernek. Alföldi Róbert legfrissebb rendezésében a mulatótulajdonost Hevér Gábor, szívszerelmét pedig Stohl András alakítja. A buzizást kormányzati szintre emelő Kerényi Imrék országában még egy olyan könnyed nyári komédia is könnyen drámai színezetet kaphat, mint e 30 éve futó darab. A rendező jó dramaturgiai érzékkel a buzizó Kerényinek ajánlotta a produkciót.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.