Avantgárd szabadegyetem

  • 2012. március 5.

Snoblesse

Hangköltészet, dadaista kabaré, Fluxus-event, aktionkunst – dübörög az avantgárd szabadegyetem.


Arra a kérdésre, hogy eszik-e vagy isszák a hangköltészetet, a nemzetközi szcéna egyik jelentős hangembere, Márcio-André adott nemrégiben frappáns választ Budapesten bemutatott performance-ával, melyben egy levegőben rögzített elektromos hegedűnek, valamint számos, plafonról lógó tárgynak is fontos szerep jutott. Annak, aki e művészeti leágazás történetére és elméleti megalapozottságára is kíváncsi, ott a helye Szkárosi Endre A szavalattól a hangversig című előadásán, és az avantgárd irodalom nyelvi és műfaji kontextusait tárgyaló kurzus további előadásain is.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.