Emberszag a Szkénében

  • 2016. november 2.

Snoblesse

Szép Ernő elfeledett remekműve színpadon.
false

Hol is kezdjük az Emberszagot? Remekmű? Az. Elfeledett remekmű? Kétségkívül. Egy jobbára elfeledett nagy író elfeledett remekműve? Bizony. A holokausztirodalom egyedi hangnemű alkotása? Igen. Hangnemében annyira egyedi, hogy párba állítható Kertész Imre Sorstalanságával? Mindenképp.

E sajátos memoárban Szép Ernő a maga utánozhatatlan, szinte csevegő, rácsodálkozóan naiv stílusában, de kíméletlen pontossággal írja le, mi történt vele 1944-ben, amikor hatvanéves fejjel csillagos házba kellett költöznie, ahonnan sáncásásra hurcolták.

Az Emberszag nagyságáról most az is megbizonyosodhat, aki még nem olvasta e remekművet: a Szkéné Színházban a Vádli Alkalmi Színházi Társulás adja elő Szikszai Rémusz rendezésében a regényből készült darabot, melyben hárman – Fodor Tamás, Tóth József és Kovács Krisztián – személyesítik meg Szép Ernőt.

Kritikánk az előadásról itt.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.