Szimplakerti háztáji

  • 2012. szeptember 1.

Snoblesse

Élet a bodzaszörp-házilekvár-mangalicakolbász háromszögben. Zenés háztáji piac a romkocsmában.


Kis lépés a piacok történetében, de nagy lépés a hazai romkocsmák délelőtti programkínálatában a Szimplakert minden vasárnap jelentkező különkiadása, a háztáji piac. A délelőtti romkocsma-látogatás hosszú ideig ismeretlen fogalomnak számított a város életében, de amióta életbe lépett a Szimpla rompiaci szisztémája, délelőtt is rendre megtelnek a kocsmaterek – elsősorban persze kosarakkal felszerelkezett, valódi élelmiszerekre (titkos buktalelőhelyekre, medvehagymás sajtokra és egyéb nyalánkságokra) vadászó piacozókkal. És ez még nem minden, mert a vasárnapi kocsmapiacozást élőzenei kíséret teszi teljessé. Lehet adományozni is, sőt fejtágítás is folyik, szakmai workshopok és gyerekprogramok is várják az urbánus piacozókat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.