Szó és szaxofon: Grecsó és Dés

  • 2012. július 25.

Snoblesse

Egymásra rezonálnak: a zenész és az író a Művészetek Völgyében.


Fotó: Bulla Bea

Szó és szaxofon címszó alatt Esterházy Péter és Dés László szokott találkozni az irodalmat és a zenét egyaránt jól bíró színpadokon, a recept tehát – irodalom és zene, író és zenész közönségbarát párbeszéde – bevált, az új hozzávalót ezen az estén Grecsó Krisztián jelenti. A szerző idén AEGON Művészeti Díjat kapott 2011-ben megjelent, Mellettem elférsz című regényéért (kritikánk itt olvasható), melynek passzusaihoz ezen az estén Dés szaxofonja adja meg az alaphangot. Az író olvas, a zenész improvizál, a szó elszáll, de a szaxofon – remélhetőleg – megmarad.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.