| ||
Greg Dulli volt a 90-es években a legfeketébb férfiú a hófehérek között. És voltaképp még most is az, csak ma már sokkal kevésbé meghökkentő, ha egy fehér, közép-nyugati, ízig-vérig rockzenész Marvin Gaye-t nevezi a legfőbb példaképének, a színpadon pedig bármikor szívesen alátámasztja ezt az állítást. Zenekara, az Afghan Whigs a nyers, grunge-közeli hangzástól szép lassan a továbbra is sötét és komor, gitárokban felettébb dús, de egyre fülledtebb és a nagy amerikai soulhagyományra jobban és jobban rátámaszkodó, végeredményben igen eredeti zenékig jutott el sohasem kirobbanóan sikeres, de elismert és a zenekar köré az évek során elkötelezett tábort verbuváló albumain. Ezek közül az utolsó hármas, vagyis a fő műként kanonizált Gentlemen, a noiros Black Love és a tűzforró 1965 ma is tökéletesen megállja a helyét. A 16 évnyi szünet után idén egy kifejezetten erős albumot is kiadó, újra összeállt zenekar először játszik Magyarországon, és mi nem is tudunk elképzelni jobb ajánlatot azok számára, akik a fesztiválon idejekorán be szeretnék majd indítani a szombati bacchanáliát.
OTP Junior – Petőfi Rádió Színpad
