Tóték kiruccannak Szentendrére

  • 2013. július 30.

Snoblesse

Az Örkény Színház előadása a városház udvarára látogat.
false

 

Fotó: Gordon Eszter

„Semmi bukolikus falusi idill, de még egy árva budi sincsen. Vannak revüfiúk és dizőzök” – írta kritikusunk (a teljes szöveg itt) az Örkény Színház Tóték-előadásáról, amely nem az Örkény-dráma, hanem az azt megelőző Örkény-kisregény feldolgozása. „Mácsai Pál rendezése »brechtizálta« a Tótékat: a színész és a darab közé illesztette a narrációt, amelynek intonációja azonban mindvégig illeszkedik a dialógus tónusához, tehát a szereplők nem állnak egészen kívül a szerepükön. A kisregény szövegét Gáspár Ildikó alakította a színpadhoz, és ő válogatta bele azokat az egyébként többnyire közismert dalokat, amelyek Kákonyi Árpád és Matkó Tamás vezetésével fölcsendülnek a közönség nagy örömére, elvégre revüről van szó.” E revüsített Tóték, melyben a revüfiúk és dizőzők mellett nyitány és finálé is van, és mindenki (Csuja Imre, Pogány Judit, Takács Nóra Diána, Epres Attila, Ficza István) megkapja a maga dalát, a nyári szünetben a Szentendrei Teátrum és Nyár programjaként látható.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.