Wahorn András és a Többszörös orgazmus

  • 2014. január 22.

Snoblesse

Egy darab az etikus nem monogám kapcsolatokról.
false

The Ethical Slut, vagyis Az etikus ribanc – ez a címe annak az 1997-ben megjelent könyvnek (magyarul Szexbolondok illemtana címmel jelent meg), amelyben a szerzők a kölcsönös egyetértésen alapuló, nem monogám kapcsolatok természetét elemezték, és nemcsak elemezték, de praktikus tanácsokkal is ellátták az érdeklődőket. A hiánypótló könyvet állítólag Nina Hartly feminista pornósztár mutatta meg John Sable-nak, aki Multiple O címmel írt is belőle egy színdarabot. A darab főszereplője egy tipikus nagyvárosi, középosztálybeli pár: házasok, szeretik egymást, és mindkettőjüknek – férjnek és feleségnek is – van barátnője. Vagy ahogy a darab résztvevője, Paizs Miklós, vagyis Sickratman nyilatkozott: „Ő és én, vagy ő és ő és én, vagy ő és ő és ő és én, vagyis mi egyszerűen boldogok akarunk lenni. Egymással, egymásban és egymás által, etikusan. Ámen.” Az etikus nem monogámiát körüljáró darabot a Budapesti Anarchista Színház jóvoltából a hazai közönség is megismerheti. Ezúttal Wahorn András vendégszerepel a produkcióban.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.