Wombo Orchestra az Akváriumban

  • 2012. július 24.

Snoblesse

Csinálják a fiesztát: franciák fújják a karneváli dzsesszt az Erzsébet téren.


Harsona-, trombita- és szaxofonhegyekre, valamint erőteljes karneváli hangulatra lehet számítani a kölcsönös francia–magyar karneválbarátságért már eddig is sokat tett Wombo Orchestra budapesti kiszállásán, az Akvárium Klubban. A felsorolt hangszereken kívül előkerül a karneváli hangulat elengedhetetlen kelléke, a klasszikusok által méltánytalanul elhanyagolt megafon is, mely az együttes énekesnője, Julie Roman legféltettebb tárgyai közé tartozik. A Rage Against the Machine-től Bizet-ig igen széles skálán mozgó, tucatnyi tagot számláló formáció az Erzsébet téri hangulatkeltés után az Ördögkatlan felé veszi az irányt ska, funk, hardcore és bregovici értelemben vett lagzizenei műsorával.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.